Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években

i

klerikális reakció vonja befolyása alá”.9 10 11 Tehát a gyermek hitoktatásban való részvétele vagy a feleség vasárnapi templomba járása, bármilyen ártatlannak is látszik, valójában a klerikális reakció erősödését jelenti Rákosi és a kommunisták szerint, amely nem megengedhető.

Ezeknél valamivel finomabb hangvételű, de szintén erősen egyházellenes iromány volt az MDP Központi Vezetőségének határozata a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkájáról. Ez 1950. március 29-én jelent meg, és része volt annak a tevékenységnek, kommunista terminológiával: harcnak, amely az egyházak, különösen a római katolikus egyház ellen irányult. Ebben leírják, hogy az iskolákra még mindig jelentős befolyást gyakorol a klerikális reakció, ezért,.fokozottabban kell továbbvinnünk azt a küzdelmet, mely a klerikalizmus és sovinizmus, a tudományok eltorzítása és a gyakorlati élettől való elszakítása ellen folyik az iskolákban”}0 Ilyen ideológiai háttérrel kellett megküzdenie az egyes felekezeteknek és persze maguknak a szülőknek is, amikor a fakultatív hitoktatás mellett tették le a voksukat.

Az 1950-es tanévben pontos utasításokat kaptak az iskolák a beiratkozások és a hit oktatásának, valamint a hitoktatók kiválasztásának mikéntjére vonatkozólag. A szigorúan bizalmas leiratot a minisztérium államtitkára, dr. Jóború Magda jegyezte. Ebben a hitoktatókat 3 kategóriába sorolta. Az első csoportba kerültek azok a tanítók és tanárok, akik politikailag megbízhatóak, és hajlandóak lennének állami alkalmazásba kerülni. A második csoportba azok tartoztak, akik csak egyházi képesítéssel rendelkeztek, de politikai magatartásuk alapján alkalmasak arra, hogy rendelkezési állományba kerüljenek. A harmadik csoportot azok alkották, akik eddigi hitoktatói minősítésük alapján demokrácia- és államellenesek, ezért azonnali elbocsátásuk indokolt." Lényeges elem volt, hogy a helyi MDP politikusa egyetértését vagy egyet nem értését fejezhette ki az adott hittanár alkalmazásával kapcsolatban. Ha tudomása volt arról, hogy a hittanár politikai felfogása nem egyezett a kommunista párt felfogásával, vagy egyenesen ellenséges volt a fennálló hatalommal szemben, akkor azt írásban jelezhette, és jelezte is. Ez esetben a hitoktató nem kaphatott megbízást az adott faluban vagy városban.12

A heti óraszám is meghatározásra került. Eszerint az általános gimnáziumokban tanítóknak heti 22, a gimnáziumokban és általános iskolákban is tanítóknak 25, a csak általános iskolákban tanítóknak heti 28 óra volt köte_______________________________ADALÉKOK A BÁCS-KISKUN MEGYEI HITOKTATÁS HELYZETÉHEZ AZ 1950-ES ÉVEKBEN

9 RÁKOSI Mátyás, 2002. 698.

10 BALOGH Sándor (szerk.), 1986. 233.

11 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) XXIII. 11. A Bács-Kiskun Megyei VB. Művelődési Osztályának iratai (a továbbiakban: XXIII. 11) 1101-11-1/1950.

12 MNL BKML XXXV. 44. Az MDP Kecskeméti Járási Bizottságának iratai. 18/1955. TŰK irat.

429