Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
1 Az iskolán kívüli nevelőmunka az ifjúsági mozgalmakhoz hasonlóan, elvileg pártsemleges volt. „Maga a népművelés mentes minden politikától, akárcsak az iskola”334 - olvasható a kecskeméti Iskolánkívüli Népművelési Bizottság levelében. A párt- és ideológiai semlegesség platformjának eszmei álláspontja előremutató, nemes gondolat volt. Kár, hogy az is maradt, mivel a gyakorlatban - mint a közélet valamennyi területén — a politikai érdekeken és szándékokon fordult meg az események alakulása. A kommunisták és a „társutas” párszervezetek nagy gonddal egyengették a népnevelők munkáját, akikre a munkásmozgalmi propaganda üzeneteinek széles rétegekhez történő eljuttatásában, a társadalom ideológiai átnevelésében igen fontos feladat hárult. Kecskemét vidékének településszerkezeti adottságai miatt, az itt lakó, hagyományosan önálló gazdálkodásból élő népesség meggyőzése folytán különös fontossággal bírt a népművelő-agitációs tevékenység. Az objektív körülmények nem kedveztek az MKP tömegbázisának felépítésében, melyet ráadásul a párt apparátusának és aktíváinak gyenge (ideológiai) felkészültsége, hiányos műveltsége, szervezésbeli tapasztalatlansága, továbbá a területi széttagoltság és sok minden más tényező tovább hátráltatott. Emiatt több esetben is érték kifogások az MKP kecskeméti szerveit. „Általános panasz ” - olvasható a párt Dél-Pest Megyei Bizottságától a járási titkárságok részére kiadott direktívában - „hogy az elvtársak nem tudják, hogyan kell a népnevelő csoportot megszervezni.”335 A hibák orvoslása érdekében a megyei apparátus útmutatással látta el a járási szerveket, melyek az alábbiak voltak: minden községnek még a folyó évben (1946) saját népnevelő csoportokat kellett verbuválni. A csoportokat községenként 10-12 főből kellett kialakítani, olyan elvtársakból, akik a településen tekintéllyel bírtak. A népművelőknek ideológiailag felkészültnek, az aktuális politikai kérdések terén is jól informáltnak kellettek lenniük - állt a megfogalmazott irányelvekben. A munkacsoport vezetőjének különösen naprakésznek kellett lennie. Olvasnia kellett a Szabad Népet, emellett köteles volt a hetenként megtartandó értekezleteken ismertetni az új irányelveket, aktuális kérdéseket a csoport tagjaival. Minden népnevelő kapott egy-egy ismertető kiadványt, mely kézikönyvül szolgált a legfontosabb rendeletek és adatok elsajátításához. A házi agitáció elsősorban nem a népnevelők feladata volt, a propagandatevékenység megszervezése és a megfelelő káderek kiválasztása viszont már munkakörükbe tartozott. Azon aktíva volt erre alkalmas - szólt az iránymutatás -, akit lakóhelyén jól ismertek, társadalmilag aktív szerepet vállalt, és véleményének _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 334 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 167/1945. Kecskemét THJ. Város Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága értesítése megalakulásról. 1945. május 8. 2. p. 335 MNL BKML XXXV. 74. 6. ő. e. Körlevelek az agitációs és propagandamunkáról. Az MKP járási titkárságainak címzett utasítás. 1946. december 23. 173. p. 415
