Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

megyében. A jelentés adatai korántsem támasztották alá az úttörőélet „fellángolásának” tényét, legfeljebb nehézkes szárnybontogatásról adnak hírt. A csapatok számát még akkor is alacsonynak kell tekintenünk, ha a Kecskemét határában működő tanyai „törpeiskolák” csoportját nem vesszük számításba. A tankerületi beosztás szerint számított „kecskeméti körzet” (nagyjából az akkori Dél-Pest megye) ekkor 299 iskolából állt. Az úttörőcsapatok száma e térségben - 1948 áprilisáig - azonban mindösszesen 26-ot (!) tett ki, melyet az illetékesek ismételten csak a káderhiánynak, nem pedig az alacsony társadalmi támogatottságnak tudtak be. Azt is meg kell jegyezni, hogy ekkor még az iskolák államosítását megelőző tanévet írták, így a közvetlen állami kényszer hiányára is visszavezethető a pedagógusok széles táborának (a tanítók és tanárok 53%-ának) passzivitása.292 A mozgalom népszerűsítésének útjában állt annak egyértelmű politikai eszmeisége, munkásmozgalmi karaktere. Pedig kezdetben az úttörők nem akartak élesen különbözni a bevált formáktól, sőt inkább hasonulni akartak az ifjúsági mozgalmak hagyományaihoz, melyek szerves részét adta például a hit gyakorlása. Ennek az érdekes eklektikának bizonysága a kecskeméti úttörőcsapatok 1948 júniusában megtartott ünnepélyes fogadalomtétele, melynek a városi sportpálya adott helyet. Az esemény érdekességét önmagában nem ez adja, hanem az, hogy az avatóünnepséget megelőzően az úttörőcsapatok felavatott pajtásai szentmisén és istentiszteleten vettek részt. A kecskeméti újságokban megjelent felhívás kedélyeskedő hangvételben ismertette meg az olvasókkal a mozgalmat, hangsúlyozva annak nemcsak keresztény jellegét, hanem demokratikus alapelveit is.293 Ez a beszámoló érdekes kontrasztot jelent az egyházi reakcióról, a demokráciaellenesség vádjával támadott Mindszenty bíborosról és a tragikus kimenetelű pócspetri eseményekről szóló cikkek tömege közt. Az esemény kapcsán a Kecskemét című lap sokat sejtetően kifejezte rosszallását egyes vezetők távolmaradása miatt, melyet nem egyszerű mulasztásként tudott be, hanem politikai véleménynyilvánítással felérő cselekményként könyvelt el: „de jól megjegyezzük, hogy az általános iskolák igazgatói a távollétükkel tüntettek”294 - olvasható az 1948. június 13-i kiadásban. (Megjegyzendő, hogy az 1948 őszén végrehajtott tagrevízió során a nem eléggé öntudatos, a helyes iránytól elhajló iskolaigazgatókat szigorú elbánás alá vették.)295 Még 1949 tavaszán, a legvadabb agitá292 MNL BKML XXXV. 27. 25. ő. e. Az MKP ifjúsági munkájával kapcsolatos jelentés és jegyzőkönyv. Jegyzőkönyv az 1948. április 26-án tartott ifjúsági bizottság értekezletéről. 1. p.

293 „Az úttörők fogadalomtétele”. Kecskeméti Lapok, 1948. június 6. (81. évf. 119. sz.) 2.

294 „450 kecskeméti úttörő munkába kezdett”. Kecskemét, 1948. június 13. (2. évf. 23. sz.) 2.

295 „Hogyan fogadják a tagfelvételi zárlat határozatát ...” Kecskemét, 1948. szeptember 12. (2. évf. 36. sz.) 1.

399