Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence ció idejében is, Kecskemét tanulóifjúságának alig több mint negyede (26%) csatlakozott az úttörők soraihoz.296 A káderhiány leküzdése érdekében a kecskeméti körzetben úttörővezetői tanfolyamot szerveztek, melyet 25 leány és 33 fiú végzett el. Kovács Antal MKP „ifi felelős” az értekezleten bekérte az (elvileg párttól független) úttörőfelelőstől a tanfolyamot végzettek névsorát és káderjellemzését, „nyilvántartás végett”. Az MKP az 1946 nyarán feloszlatott, majd két nappal később újjászervezett Magyar Cserkészfiúk Szövetségét is a baloldali kötődésű ifjúsági szervezetek és pártszervek irányítása alá gyűrte. Ennek érdekében először személycserékkel gyengítette meg egységét, majd belülről kezdte bomlasztani a keresztény ifjúsági szervezeteket. Eszközül rendelkezésre álltak az igazolási eljárások, melyek révén kommunista fiatalokat lehetett beejtőernyőztetni a megüresedő pozíciókba. A cserkészmozgalommal szemben gyakorolt elvárások kezdetben visszafogottságot mutattak, mert a párt részéről elnézték azok eltéréseit a baloldali ifjúsági mozgalmak eszmei-világnézeti alapjaitól. A cél a vallásos ifjúsági szervezeteknél eleinte csak a kommunista befolyás megteremtése volt, ennek alapján intették önmérsékletre a szervezőket: „nem kommunista cserkészcsapatokat akarunk azáltal, hogy a párttagjainkat beküldjük a szervezetbe, csak azt, hogy a cserkészmozgalom valójában demokratikus mozgalom legyen”. A cserkészet irányításának kérdését az újjászervezés sem tudta megoldani. Különösen vidéken tűnt reménytelennek a párt ráhatása az ifjúsági mozgalomra. A kommunista vezetés levonta annak tanulságát, hogy végleges megoldást csak az úttörőszervezetekkel való egyesítés, a totális beolvasztás jelenthet, mely végérvényesen „megszünteti a reakciós papok szabad vadászterületét.”297 298 „Ifjúsági munkánk legelhanyagoltabb területe kétségkívül a diákmunka'*29* A Magyar Kommunista Párt Ifjúsági Titkárságának 1947. júniusi leiratában olvasható a fenti kritikai észrevétel. Ennek okait a forrás a Horthy-rendszer által elkövetett bűnökre, erkölcsi hanyatlásra vezette vissza. A teljességgel „félrenevelt”, másként szocializált diákifjúságot igen nehéz volt „megmozgat296 MNL BKML IV. 1926. „Kecskemét thj. város tanfelügyelőjének 1949. évi április havi jelentése” (12/1949. alapszámon.) 297 MNL BKML XXXV. 27. 25. ő. e. Az MKP ifjúsági munkájával kapcsolatos jelentés és jegyzőkönyv. Havi jelentés az 1948. márciusi ifjúsági munkáról. Dátum nélküli irat. 2. p. 298 MNL BKML XXXV. 74. 12. ő. e. Körlevelek az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatban. „Körlevél a Titkár és ifjúsági megbízott elvtársaknak diákpolitikáról”. 1947. június 9. 1. p. 400
