Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence- olvasható egy másik, az MKP Dél-Pest Megyei Bizottsága részéről kiadott leiratban, mely a területi pártszervek ifjúsági megbízottjainak munkáját rendezte. A dokumentumot 1947. január utolsó napján keltezték, ez az idézett szövegben érintett politikai helyzet változásaira - az országos és helyi vonatkozású eseménytörténet ismeretében - magyarázatot szolgáltat. Ekkorra a kommunisták és „társutas” pártjaik országszerte, így Kecskeméten is döntő hatalmi pólussá váltak, mely minden területen, így az ifjúsági politikában is széles mozgásteret engedett nekik. A dokumentum az 1946. októberi irányelvekben szabott stratégiát vitte tovább, melynek legfontosabb üzenete: „a pártszervezetek a legmesszebbmenőleg támogassák a MADISZT a munkájában". Az MKP vezetői ekkorra már elérkezettnek látták az időt a párt és a MADISZ kapcsolatának „hivatalossá” tételére, végleges betagolására. A megfelelő személyzeti politika érdekében a párt járási káderfelelősei és a tömegszervezeti megbízottak közös felülvizsgálatokat folytattak le az ifjúsági szervezeteknél. A tisztújítások lehetővé tették, hogy „a MADISZ szervezetek élére minden szempontból megfelelő elvtársak kerüljenek”, A szükségesnek látszó személycserék mellett sor került az ifjúsági szövetség szervezeti átalakítására is. A MADISZ helyi szerveinek vezetőgárdáját továbbra is az elnök- titkár-leánycsoport-vezető trojka alkotta, bizonyos hatásköri módosításokkal. Az új irányelv szerint az elnök a korábbi, főként reprezentációs feladatkörein túl innentől aktívan részt vállalt a vezetés legmagasabb fokú teendőiben is. Olyan felelős személy lett, aki „az egész MADISZ szervezet munkáját ellenőrzi, irányítja és képviseli." Emellett továbbra is meghatározó reprezentánsa maradt a szövetségeknek. Ezért látták kívánatosnak, hogy személye lehetőleg a helyi intelligencia soraiból kerüljön ki (tanító, tanár, orvos stb.). A titkár az operatív ügyekért felelős elsőszámú vezető maradt. A megfelelő káder kiválasztásánál pragmatikus szempontokat határoztak meg: „Jó képzettséggel rendelkező és irányító szerepet betölteni tudó elvtárs legyen". További követelményként megfogalmazódott az életkor által kölcsönzött tekintély elve is: „lehetőleg ne 18-20 éves gyerek, hanem komoly, felnőtt, 26 -30 éves elvtárs legyenA helyi közösségen belül reputációt kiharcolt személy volt a leány- csoport-vezető funkcionáriusának ideális jelöltje. Ha lehetséges, tanítónőt vagy zöldkeresztes nővért volt javasolt e célra keresni, de nem kellett feltétlen értelmiségi körből választani. „Komoly, erkölcsös leány vagy asszony legyen, akinek tekintélye van, főleg a szülők előtt". A kommunista pártszervek ifjúsági megbízott kádereinek felelőssége a tisztújító közgyűlések zökkenőmentes és menetrendszerű lebonyolítása volt. Ennek érdekében illetékesek voltak gondoskodni a MADISZ-tagság megbízható tagokkal való feltöltéséről, 396
