Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I a kommunista pártba tömörült „ifik” átirányításáról, illetve szükség szerint beszervezéséről. A szervezeti utasítás annak tartalmi elemein túl egy másik figyelemreméltó vetületére is érdemes figyelmet szentelni: a pragmatikusnak szánt utasítások mögül minduntalan kibúvó jelzők, narrációk, sztereotípiák a pártszervek fiatalok irányában megnyilvánuló attitűdjének, nevelési szemléletének leképeződése is. A dokumentumokból mindezeken túl kirajzolódik a pártszervezet és az ifjúsági szövetség hierarchikus kapcsolatrendszerének kontúrja is. __ ____ ____________ OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között „A jó ifjúsági káderpolitika egyik sarokpillére az ijjúsági szeminárium”2*1 A MADISZ felépítésére vonatkozó direktíva egyben az ifjúsági szervező- munkának saját apparátusán belüli átalakítására is tartalmazott instrukciókat. A munka hatékonyabbá tétele érdekében valamennyi pártszervezetben egy ifjúságpolitikai hatáskörrel megbízott kádert kellett munkába állítani, aki részt vett a bizottsági üléseken. Feladata, hogy az ifjúsági szervezetek, úgymint a MADISZ, az úttörőmozgalom, a cserkészszövetség, az Ifjúsági Tanács, a SZÍT287 288 stb. köreiben a párt érdekében tevékenykedjen, a szervezeteket a politikai vezetők által kijelölt irányba befolyásolja. Itt már nem volt fontos, hogy a felelős 24 éven aluli legyen, sőt, személyes tekintélye érdekében inkább szerencsésebbnek látták a kádert a 25-30 év közötti korosztályból kiválasztani, mert így „nagyobb fegyelmet tud a fiatalok között tartani”. A rendelkezés szerint a megbízottnak részben önálló káderpolitikát kellett vinni, ugyanis maga köré megbízható tagokból segítőket kellett szerveznie. A tapasztalatok alapján meg kellett szilárdítani az ifjúságpolitikai felelősök ideológiai felkészültségét is. Ennek érdekében járási székhelyenként kötelezően, a nagyobb községekben a lehetőségekhez mérten kellett oktatást szervezni, mely két lépcsőből, kezdő és haladó fokozatból állt. Előírás volt a pártszervezetenkénti ifjúsági aktíva létrehozása, melynek üléseit legalább heti rendszerességgel kellett megtartani. Ezeken az értekezleten az ifjúsági szervezetek vezetőségi tagjainak is kötelező volt részt venni. A politikai felügyelet megkönnyítése érdekében az utasítás előírta az adott helységben működő társadalmi szervezetek közös irányító testületbe tömörítését is. Minden településen, ahol a 287 XXXV. 74. 12. ő. e. Körlevelek az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatban. Az MKP Dél-Pest Megyei Bizottsága levele a járási titkárságok ifjúsági megbízottjaihoz. 1947. január 31. 2. p. 288 SZÍT: Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom. Szocialista Ifjúsági Táborként is szerepel. 397
