Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence Előfordult a cikk szerint, hogy többüket véresre verték. Javító-nevelő módszerük volt - írja a Kecskemét -, hogy a leányokat kulákokhoz adták ki éhbérért, hol legfeljebb híg levest kaphattak, míg szerény munkadíjukat a rendház pénztárába utalták. A rend az állam dotációján keresztül még a társadalmat is megkárosította - mondott ítéletet a cikk írója. A visszaéléseket egy kiküldött bizottság tárta fel 1947-ben, de érdekes módon csak ekkor derült ki. A vizsgálat nyomán határozat született, hogy „a lányokat kiveszik az apácák karmaiból", a rendelkezés végrehajtását azonban 1948 decemberéig halogatták. Iskolai élet 1948 után Az államosítást követő tanév közoktatási helyzetéről 1949 szeptemberében Fehér István párttitkár az MDP kecskeméti végrehajtó bizottsága előtt adott számot: „arról, hogy eddig az iskolák hogyan vannak megtelve és mik a hiányosságok"}'11 A funkcionárius külön hangsúlyozta, hogy a középiskolai felvételeknél javultak a szociális összetételi arányok. A jelentés számszaki eredményei az alábbiak voltak: az ún. pedagógiai gimnáziumba összesen 115 növendék folyamodott felvételért, közülük 18 jelentkezőt utasítottak el („osztályidegen szülők gyermekei" indoklással). A tanítóképző iskolába 97- en adtak be kérelmet. Ide azonban csupán 50 növendéket lehetett felvenni, mivel a városban csak egyosztályos képzést engedélyezett a szakminisztérium. Akiknek nem jutott hely Kecskeméten, azokat más településre irányították át. A kecskeméti óvónőképzőbe ugyanilyen okok miatt a felvételt nyert 105 hallgatóból csak 50-et lehetett elhelyezni. A Katona József Általános Gimnázium 3 osztályt indított, 150 fős létszámkapacitással. Az ide jelentkező 144 főből 82-nek a jelentkezését fogadták el, a fennmaradó helyeket a tanító- és óvónőképző intézetekbe felvett növendékek átirányításával töltötték fel. A Szenczi Molnár Általános Gimnázium 107 jelentkezője közül 87-et vettek fel; a Közgazdasági Leánygimnázium 1 osztállyal és 50 tanulóval indult (ide 74-en jelentkeztek); a Közgazdasági Fiúgimnázium ugyanekkora létszámmal kezdhette a tanévet (61 jelentkezőből 49-et választottak ki); a Mezőgazdasági Gimnázium 2 engedélyezett osztállyal, 50-50 fővel indíthatott (10 jelentkezőt utasítottak el, azokat is politikai indokkal: „mert a szülők knlákok"). A város 6 gimnáziumába felvett növendékek szociális összetételét 1949 szeptemberében az alábbi kategóriákba csoportosították: 177 177 MNL BKML XXXV. 43. 4. ő. e! A végrehajtó bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. Jegyzőkönyv a VB 1949. szeptember 12-i üléséről. 3-4. p. 352
