Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

Gimnáziumi növendékek szociális összetétele. 1949

nagyipari munkás

58 fő

15,8%

kisipari munkás

42 fő

11,4%

agrárproletár és kisparaszt

120 fő

32,7%

10-50 holdas paraszt

25 fő

6,8%

pedagógus

14 fő

3,8%

értelmiségi

33 fő

9%

kisiparos, kiskereskedő

52 fő1

14,2%

egyéb

23 fő

6,3%

Összesen:

367

100%

A statisztika összevethető a Kecskeméti Református Kollégium Fiúgimnáziumának adataival 1947/48-ból. Az államosítás előtt a református középiskolába járó tanulók 45,4%-ban szellemi foglalkozású, értelmiségi családok gyermekei közül kerültek ki. Kisiparos és kiskereskedő háttérből 21,3%- uk érkezett, míg a közép- és kisbirtokos, valamint napszámos családból érkező tanulók aránya 26,8% volt. A Református Kollégium leánygimnáziumánál ugyanezen bontásban az alábbi arányok érvényesültek: szellemi-értelmiségi: 38,9%; kisiparos és kiskereskedő: 11,5%; a közép- és kisbirtokos, napszámos: 39,1%.178 Az arányok összevetésénél érdemes azért jegyezni, hogy a mező- gazdasági és közgazdasági képzésre jelentkezők között korábban is nagyobb arányt képviselhettek a nem értelmiségi pályán mozgó szülők gyermekei, míg a gimnáziumi oktatást a polgári réteg vette jobban igénybe. Az államosítást követő nagy változások miatt a közölt adatsorok összevetésére csak korlátozottan van lehetőség, a domináló tendenciákat azonban nagy vonalakban mégis szemléltetik. A jelentést készítő városi titkár a kollégiumi felvételeknél egy komoly mulasztásra is kitért. Néhány esetben előfordult ugyanis, hogy kulák szülők gyermekeit vették fel a helyi intézmények, mégpedig MNDSZ- javaslat alapján.

Kollégiumi ellátás még preferált családi háttér mellett sem juthatott mindenkinek. A Dél-Pest megyéből érkező 551 tanulóból a felénél is kevesebb gyermeknek az elhelyezését lehetett megoldani. Az általános iskolai kollégiumokba például a jelentkező 200 tanulóból mindössze 44 gyermeknek jutott férőhely. A szelekció során szigorúan érvényesítették az osztályharcos ideológiát, melyet a szociális háttérre mutató arányok jeleznek: a felvett, összesen 243 gyermek szülői háttere 23%-ban munkás, 15%-ban agrárproletár, 44%- ban kis- és középparaszt, 9%-ban iparos és 9%-ban értelmiségi volt.

178 SZABADOS László, 2000. 106-107.