Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860-1948
I nemében az első. Az 1910-es évek elején nyitották meg ezt a sajátos képzési formát Kalocsán világi tanárnők előtt is.23 Az iskola, mely egyúttal a Kalocsai Iskolanővérek legmagasabb szintű képzést nyújtó intézete volt, a tanárképző főiskolák bevezetése miatt 1929-ben befejezte működését.24 Ahogyan úttörő jellegű vállalkozásnak számított tanítással foglalkozó női szerzetesrendek körében a polgári iskolai tanítónőképző megnyitása, ugyanígy mérföldkövet jelentett a társulat történetében a kiskunfélegyházi Constantinum intézmény keretében 1938-ban bevezetett új oktatási forma: az érettségit adó mezőgazdasági leány-középiskola megnyitása. Ez az iskola országos viszonylatban is első volt a maga nemében, a tanmenetet és az érettségi követelményeket a Constantinum igazgató-főnöknője, Fazekas Mária Blandina iskolanővér dolgozta ki.25 Az iskolanővérek éltek a tanórán kívüli ismeretátadás eszközével is. Különösen a magasabb szintű képzést (legalább polgári iskolai oktatást) nyújtó iskolával rendelkező fiókházak szerveztek rendszeresen különböző tanfolyamokat a növendékeknek, illetve külsős résztvevőknek is, ezeken általában térítési díjat szedtek. Jellemző módon idegen nyelvi képzést, kézimunka-tan- folyamot, valamint gyors-, szép- és gépírótanfolyamot hirdettek a nővérek saját iskoláikban.26 Az oktatási tevékenységhez kapcsolódtak, de ugyancsak tanórán kívüli elfoglaltságot jelentettek a különböző önképzőkörök (szakkörök), melyek szintén a legalább polgári iskolával rendelkező intézmények sajátjai voltak. Ezen foglalkozások célja elsősorban az önkifejezés különböző módjainak gyakorlása, a nyilvános szerepléshez szoktatás, az önálló gondolkodásra és véleményformálásra való képesség kialakítása volt. Az iskolanővérek által fenntartott következő intézménytípus már átvezet a szociális gondoskodás területére. A nővérek a tanítónőképzők, sőt a polgári iskolák mellé rendszerint internátust, vagy akkori szóhasználattal élve „növeldét” („neveidét”) is szerveztek, működésük során szám szerint 14- et. Ez az intézménytípus nem önmagában működött, hanem az adott iskolák mellett, a vidéki, „bentlakó” növendékek részére biztosított kosztot és kvártélyt, természetesen nővérek felügyelete mellett. Itt azonban nemcsak a növendékek szellemi táplálásáról kellett gondoskodni, hanem a testiről is, főzni, mosni, takarítani kellett rájuk, a betegeket ápolni kellett stb. Ezek a munkák a házinővérekre vártak. Az internátussal rendelkező fiókházakban ezért sokkal _____A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860 1948 23 Iskolanővérek története, 1900. 53.; FRANZ Mária Terézia, 1911. 113-114., 169. 24 KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2000. 330. 25 Uő. 2010. 48-59. 26 Uő. 2000. 331.; uő. 2001. 24. 33
