Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860-1948
nagyobb volt a házinővérek száma, mint a csak egyszerű elemi iskolát vagy óvodát működtető fiókházaknál, mivel ez utóbbiakban a házinővérekre „csupán” a zárdában élő nővérek háztartásának ellátása hárult. Szintén sok házinővérnek adott feladatot az árvaházak működtetése. Ebből ötöt tartottak fenn az iskolanővérek, alapításuk többnyire a társulat 90 éves működésének első felére esett. Az árvaházakba 3-8 éves korú gyermekeket vettek fel (többnyire lányokat és fiúkat is), akik 12 éves korukban elhagyták az intézetet. Többen közülük később papi vagy szerzetesi pályára léptek, illetve több lett közülük kalocsai iskolanővér is. Az árvanevelés területén is szolgáltak az iskolanővérek újító kezdeményezéssel: a Horgoson működtetett intézetben a fölvett növendékeket tudatosan igyekeztek jó gazdasszonyokká, becsületes szolgálókká képezni, a háztartási ismeretek elsajátítására gyakorlati foglalkozásokat is tartottak. Itt a lányok 16 éves korukig maradhattak. A kalocsai egyházmegyében ez volt az első olyan intézet, mely fő feladatául a cselédlányok nevelését tűzte ki.27 A társulat terjeszkedésével és növekedésével egyre több rendtag tett szert magasabb képesítésre, sokan jártak egyetemre, főiskolára. Ezért a társulat olyan házak berendezését kezdeményezte előbb Budapesten, később Szegeden, ahol a szokott iskola-, illetve óvodavezetés mellett lakóhelyet tudtak biztosítani a továbbtanuló apácáknak, így ők sem voltak kénytelenek szerzetesi közösségen kívül élni.28 A nővérek saját maguk, illetve növendékeik ellátására gazdasági területeket is megműveltek, ezen a „terepen” a házinővérek tevékenykedtek aktívan. Kalocsán az anyaháztól elválva, külön házfőnöknő vezetése alatt álló fiókházat (Szent József Otthont) kellett 1937-ben alapítani a gazdaságban dolgozó nővérek számára, akik napjaik nagy részét ezzel a munkával töltötték.29 A társulat gondoskodott beteg, illetve a munkasorból kidőlt, elaggott tagjainak gondozásáról is, Kalocsán egy külterületi telken szanatóriumot építettek számukra, ez lett a későbbi Szent Szív Otthon.30 Szintén a házinővérek tevékenykedtek többféle háztartás vezetésében: pl. Kalocsán az érseki kastély, illetve a szeminárium háztartásának ellátása is az ő feladatuk volt, egy ideig az itteni jezsuiták kollégiumának mosodáját és konyháját is ők működtették.31 Kőfalviné Ónodi Márta__________________________________________________________________________ 27 Iskolanővérek története, 1900. 81.; Franz Mária Terézia, 1925. 166. 28 MNL BKML XII. 6. A Szentszékhez küldött három-, illetve ötéves jelentések. 29 MNL BKML XII. 6. Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke. 30 A szanatóriumot 1890-ben alapították, önálló fiókházzá 1910-ben szervezték. MNL BKML XII. 6. Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke. 31 MNL BKML XII. 6. Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke; A Szentszékhez küldött három-, illetve ötéves jelentések. 34
