Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
dő eseményeinek beemelését a pedagógiai programba. Igazodási pont gyanánt az oktatás végső nagy célját is igyekezett meghatározni a „körlevél”, melynek suta megfogalmazásában tükröződik a kommunista szakkáderek képzetlensége, bizonytalan tapogatózása, egyben erőszakossága is: „a jövő generációja szellemileg és érzésileg egészséges és hatalmas lehessen, s méltán képviselhesse az új irány szellemét." Az intelmek megfogadását az MKP vezetősége a tanerők figyelmébe ajánlotta azzal a megjegyzéssel, hogy a szovjet hatóságok már e tekintetben eljártak náluk. „Nem szeretnénk tehát, ha az általunk is igen méltányolt tantestülettel szemben az említett orosz hatóságok ismételten kifogást támasztanának és esetleg saját hatáskörükben intézkednének.” Hogy az új szellemiség a katedrák mögül is feltétlen érvényre jusson, a demokratikus szellemű tanítás ellenőrzésére a nemzeti bizottság egy külön testület létrehozását kezdeményezte. A tanügyi hatáskörrel felruházott iskolai ellenőrző bizottság négy főből állt össze, jelesül: Szabó Gyula, dr. Nagy László, Sima Ferenc és Tompos Sándorné tagokból.127 Az orosz nyelvoktatás helyzete és a bázisiskolák megszervezése Az MKP fentebb idézett körlevelének hatására Kecskemét főispánja késlekedés nélkül felszólította Frigyessy Ferenc tanügyi titkárt a középiskolákban indítandó orosz nyelvtanfolyamok szervezésének ügyében. De az elemi szintű oktatás még nagyobb lemaradásban volt e téren. A politikai nyomásgyakorlás és a gyorstalpaló átképzések dacára az alsó fokú oktatási intézményekben az orosz nyelv tanítása a „felszabadulás” utáni néhány évben még mindig kezdetleges szinten volt. 1947-ben a város 12 ezer főnyi elemis diákja közül 1981 növendék tanult idegen nyelvet, az alábbi megoszlásban: latint 378 fő, németet 1531 fő, angolt 51 fő és oroszt mindössze 21 (!) tanuló.128 Az orosz nyelvre történő átállásra pedig igen nagy hangsúlyt helyezett a tanügy. A megszállók nemzeti nyelvének oktatását a népi demokrácia iránt elköteleződő, dolgozó nép óhajával és a tanulóifjúságnak az orosz nyelv megismerésére irányuló vágyával indokolta Kecskemét város tanfelügyelője, aki „fejlődőképes” pedagógusokat állított a feladat sikerre vitelének ügyébe. Az orosz nyelv tanítása mellett a „szocialista embertípus” kinevelésének céljából általános, mindenkire kiterjedő világnézeti átképző tanfolyamokat is indítottak Kecskeméten, 1949 őszén. A pedagógusokat tanulókörökbe osztották be, ahol három héten át, heti két órában nyílt lehetőségük a „Szovjetunió 127 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. március 30-án tartott üléséről. 3. p 176 /1945. sz. NB hat. 128 MNL BKML IV. 1926. 42/1947. Kecskemét thj város tanfelügyelőjének február havi jelentése. 2. p. Szabó Bence__________________________________________________________________________________ 332
