Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között fő nevezett be. Az ünnepi megnyitón a megjelentek nemcsak a „népi demokrácia helyes iskolapolitikája” mellett szálltak síkra, de a korszak személyi kultuszának fényében köszönetüket és hálájukat is kifejezték „a magyar nép szeretett vezére, Rákosi Mátyás iránt”}2' Tankönyvrevízió Az oktatási rendszer 1945-öt követő irányváltásához a pedagógusok átneve- lése mellett a tudást és ideológiát közvetítő eszköztárat is új alapokra kellett helyezni. Ennek egyik vetülete volt a tananyag revíziója, illetve a tankönyvek, oktatási és szemléltetőeszközök világnézeti szempontú felülvizsgálata. A köznevelés új szellemiségében, célkitűzéseiben az aktuális politikai elvárások, sugalmazások és nyílt követelések egyre nagyobb arányban tükröződtek, kezdetben egyes régi elvek, pedagógiai programok mellé rendelten, később ezeket kiszorítva. Az 1945. év tantestületi értekezletein rendre az ország fizikai, szellemi és lelki értelemben vehető újjáépítésének történelmi küldetését hangsúlyozták, kiemelve ebben a pedagógusok létfontosságú hivatását. Emellett az új utakat kereső neveléspolitikában már megjelent a marxista szemléletű materialista felfogás. Az elnöki (igazgatói) beszédek a tananyagnak „az élet valódiságaival” való kapcsolata megtalálását, demokratikus és modern szemléletű újragondolását, valamint a népi kultúrához való visszata- lálást sulykolták a tanítók és tanárok tudatába.121 122 123 Papp István népiskolai igazgató 1946. április 5-én a tanítók demokratikus magatartásáról, főként munkafegyelméről szóló eszmefuttatásával nyitotta meg a népiskolák tantestületi értekezletét. Az ülés elnökeként megrótta tanár kollégáit, mert egyes testületi tagok „a demokráciát úgy magyarázzák, hogy nem kelt dolgozni. Ezek a testületi tagok nem azt keresik, hogy mit lehet elvégezni, megvalósítani, hanem azt keresik, mit nem lehet elvégezni.”'27. Az észrevételek lehettek akár jogosak és helytállóak is, a megfogalmazásban, a használt nyelvi fordulatokban azonban minden kétséget kizáróan visszacsengenek a kommunista propaganda szólamai és elvárásai. Meg kell jegyezni, hogy a nehézségek szülte vétségeket könnyen lehetett elhajlásként beállítani a politikailag nem megfelelő, kevésbé megbízható vagy az együttműködést elutasító pedagógusokkal szemben. Az mindenesetre tény, hogy a megszállást követő zűrzavaros közállapotok fenekestül felforgatták az élet minden területét. Ennek alátámasztására az igazga121 MNL BKML IV. 1926. 12/1949. „Délpestvármegyei tankerületi főigazgató október havi jelentése”. 1949. november 11. 1. p. 122 MNL BKML VI. 502. b. A Kecskeméti Tanfelügyelőség iratai. 1231/1945. A Kecskeméti Bel- és Külterületi Községi Népiskolák értekezletének jegyzőkönyve. 1945. szeptember 1. 123 Uo. 124-8/1948. A Kecskeméti Pusztai Községi Népiskolák értekezletének jegyzőkönyve. 1946. április 5. 329
