Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence lyére további 10 elmenekült tanerő nem tért vissza."4) A balra tolódó (oktatáspolitika számára fontosabb feladat volt azonban a pályájukon megmaradt tanerők azonnali átnevelése, világnézetük, erkölcsi értékalkotásuk átgyúrása. Ennek módozatai közé belefért a pedagóguskar megnyerése, megfélemlítése és zsarolása is. Az új tananyagba beépített marxista elméletek elplántálása, az aktuálpolitikai törekvések meghonosítása (kuláküldözés, vallásellenesség, egypártrendszer, szovjetbarátság stb.), az ifjúságszervezési feladatok kivitelezése csak a tanítók, tanárok bevonásával voltak megvalósíthatók. Kiemelt fontosságot kapott a pedagógusok közvélemény-formáló társadalmi szerepe is, mely főként vidéken, a tanyavilágban volt jelentőségteljes. Ennek érdekében a „felszabadulás” után nyomban hozzáláttak a tanárok és tanítók átképzéséhez, melyben értelemszerűen a kommunista párt járt élen. A Magyar Pedagógusok Kecskeméti Szabad Szakszervezete kidolgozta az átképzés helyi módszertanát, melynek útját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletalkotása révén egyengette (56 001/1945. sz. rendelet). A tanfolyam célját a szakszervezet a következőképpen határozta meg: „A nevelők korszerű gondolkodásának megteremtése, a nevelési alapelvekben az egyöntetű vélemény kialakítása.""5 A tanfolyam menetébe, szellemiségébe és előadóinak összeállításába természetesen a nemzeti bizottságnak mint a legfontosabb politikai testületnek jutott főszerep. A nevelő-átképző kurzusok koncepcióját is a nemzeti bizottság hagyta jóvá. A pedagógus szakszervezet által benyújtott tervezetet azon módosításokkal fogadták el, hogy „Oroszországról az átképző tanfolyamon legalább 5 előadást kell tartani. Meg kell tanulni Oroszországról mindent, ami szép, jó és nemes" "h Emellett kikötötték azt is, hogy napi egy előadásnál több nem tervezhető, mert „a rövidség az előadások színtelenségére és ellaposítá- sára vezetne"."1 Az előadók összeállításába is beleszólt a bizottság. Előírták, hogy kiknek kell okvetlen szerepelni a programban (Szidor József igazgató, Safrankó Emánuel, dr. Vogt Károly főispáni titkár), és kinek nem kívánatos a jelenléte (Megáll József igazgató). A nemzeti bizottság 1945. április 20-i ülése elé került tanfolyamtervezet több más előadója körül is polémia alakult ki, természetesen a munkáspárti platformon kívül. A jegyzőkönyv kommunista párti felszólalásaiban legalábbis erre utaló részleteket nem találunk. A Polgári 114 115 116 117 114 MNL BKML IV. 1926. 43/1946. (12/1946 alapszámon.) Kecskemét Thj. Város tanfelügyelőjének 1946. január havi jelentése. 1946. február 18. 2. p. 115 MNL BKML VI. 502. b. 7/1945. 116 MNL BKML XVII. 46. 41/1945. A nemzeti bizottság elnökének levele a Magyar Pedagógusok Kecskeméti Szabad Szakszervezete részére. 1945. május 7. 117 Uo. 326
