Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I Demokrata párti dr. Nagy László ellenben szót emelt a politikai arányok közéleti kiegyensúlyozása érdekében. Felszólalásában dr. Révész Lászlónak és a piarista tanárnak, dr. Iván Jánosnak az előadók közé történő felvétele mellett szállt síkra, még annak árán is, hogy az előadásokat a körülmények szabta kényszerű keretekhez, a kommunista retorikai és tematikai vonalhoz kellett igazítaniuk: „nem találok abban semmi veszedelmet, — érvelt Nagy László — hogy egy polgári iskolai tanár az oroszok iránti hálánkról és kötelességünkről tart előadást. így tudjuk csak megállapítani azt a lelki átalakulást, amelyet a demokratikus Magyarországra való áttérés kellett, hogy magával hozzon. Hiszem, hogy Dr. Iván János a piarista tanárok legfelvilágosodot- tabb tagja is tud olyan előadást tartani [...], hogy az nem hagy maga után semmi kivetnivalót”.118 A kecskeméti nemzeti bizottság ellenőrzés céljából két tagot delegált a tanfolyamra. A kurzuson megszerzendő ismereteket az alábbiakban foglalta össze az erről szóló határozat: „A közelmúlt politikai eseményeinek helyes értékelése, az átalakulás jelentősége, az abból folyó következmények. A nevelői irányzat megvalósítása a demokráciában.” A hatnapos tanfolyamot a pedagógusok számára munkaköri kötelességként írták elő, helyszíne a Szabad Szakszervezetek székháza volt (ekkor: Cifrapalota). Eltekintve az előadók személyétől, már pusztán az értekezések címei is so- katmondóak voltak. Barcza József: Nevelői feladatok a demokratikus világrendben; Safrankó Emánuel: Oroszország gazdasági politikája; Szidor József: Sztálin József; Bánó Mihály: Az utolsó 25 év politikai áttekintése; Dr. Vogt Károly: Magyarország felszabadítása. Hálánk és kötelességeink a felszabadítóink iránt; Dr. Révész László: A függetlenségi front; Dr. Nagy László: A faji és felekezeti gyűlölet leküzdése; stb. Az oktatás politikai felügyelet alá helyezését szolgálta a nemzeti bizottság azon rendelkezése is, hogy az érettségi vizsgákra delegált tagokat kiküldtek. Az intézkedés a nagy presztízsű, hírneves intézmények autonómiáját hallatlanul súlyos módon, korábban soha nem tapasztalt mértékben sértette: „egészen más lesz így a vizsgálatok lefolyása, másként adják így fel a kérdéseket, ha valaki ott lesz a Nemzeti Bizottságtól. Akkor tudni fogjuk, hogy milyen útravalóval bocsátják el az életre a mai ifjúságot”118 119 — áll az előterjesztés indoklásában, mely elképzelést a gyűlés határozathozatala útján magáévá is tette. A pedagógustársadalom megnyerése vagy megtörése elsőrendű stratégiai célkitűzése volt a kommunista pártnak. A túlságosan is szabad gondolkodás, autonóm véleményalkotás, széles látókör és nem utolsósorban a társadalmi 118 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. április 20-án tartott üléséről. 3. p. 202 /1945. sz. NB hat. 119 Uo. 5. p. 345/1945. sz. NB hat. ________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 327
