Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között és adminisztratív eszközökkel igyekeztek kiszorítani a vallásoktatást az iskolák falai közül, természetesen a kirakat demokrácia játékszabályait betartva. Ennek jellemző példája a pártszervezethez intézett, majd tőlük a nemzeti bizottság fóruma elé tárt állampolgári panaszbeadvány, melynek írója a hitélet túlzott mértéke ellen emelt kifogást, a párttól kérve hathatós intézkedést. A sérelmek sorában szerepel a Kecskeméti Lapok egyik hirdetése, melyben az iparostanonc-iskola a heti két vallásoktatás mellett a vasárnapi templomi szertartásokon való megjelenésre hívta fel tanulóinak figyelmét. A gimnáziumban, melynek a levélíró gyermeke is növendéke volt, a hittanórákon felül heti egy alkalommal „egyházi ének” óra látogatását és egy délutáni templomi részvételt is meghagytak. A beadvány készítője a hittanórákon kívüli hitéleti kötelezettségek eltörlését és a hittanórák fakultatívvá tételét javasolta. „Indítványaimat úgy hiszem, nem szükséges megokolni”97 — olvasható az állampolgári panaszbeadvány zárásában, mely tekinthető akár az MKP fél- hivatalos állásfoglalásának is. 1945 májusában a nemzeti bizottság Rudnai Guidó98 99 indítványát tárgyalta, melyben a képviselő a templomba járás korlátozását vetette fel. A javaslat több oldalról is komoly tiltakozást váltott ki, mely táborhoz - taktikai megfontolásból - a kommunista párti Bánó Mihály formálisan csatlakozott. Érdekes és tanúságos, hogy Bánó rendőrparancsnok vallásszabadság mellett tartott „védőbeszédében” a vallásoktatást és az egyházat ostorozta. Bánó Rudnai főmérnök javaslatához képest persze visz- szafogottabb hangvételű volt, de kettőjük mondanivalója egy platformon állt. „ A templomba járás korlátozását nem tartom helyesnek én sem” - olvasható Bánó felszólalásában. „Semmi közünk hozzá, de nem lehet, hogy a jövőben egy újabb 100 esztendőn keresztül az ifjúságnak nevelése teljesen zárt ügye legyen egyházaknak. Mert hogy ott mit tanulnak vagy tanítanak, ahhoz igenis közünk van.,m Mindezek után nem meglepő, hogy a hitélet szabadságát korlátozó indítvány leszavazásának ürügyén a nemzeti bizottság végül mégis egy egyházellenes nyilatkozatot deklarált. A testület tagjai határozatba foglalták, hogy felirat útján fognak fellépni a hittanoktatáson kívül eső vallási foglalkozások és a kötelező jellegű istentiszteletek betiltása érdekében. Petíciójukat a szakminisztérium és az iskolák részére egyaránt megküldték. A sajtóban és a közélet más területein is gyakran felmerülő vélemény volt, hogy az egyházi intézmények a módos családok gyermekeit voltak hajlandók befogadni. Ezt számtalan felekezeti alapítvány, segélyakció cáfolta, melyek révén a szegényebb sorú növendékeket ösztöndíjakkal, tandíjengedmények97 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 62/1945. Kecskemét, 1945. április 27. 98 Rudnai Guidó ekkor Kecskemét város főmérnöke volt. 99 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. május 4-én tartott üléséről. 5. p. 241 /1945. sz. NB hat. 321
