Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence kel, kollégiumi ellátással és más egyéb módon támogatták. Az egyházak 1945 után azonban olyan gazdasági helyzetbe kerültek, mely karitatív tevékenységük folytatását már nem tette lehetővé. Alapjaiban rengették meg anyagi erejüket a fentebb már ismertetett adminisztratív pénz- és adóügyi rendelkezések, kisajátítások és a földbirtokreform jogellenes végrehajtása, melynek során a törvény hatálya alá elvileg nem tartozó alapítványi célvagyonokat is felosztották. Emellett az iskolák államosítása nyomán is számos törvénytelen jogalkalmazási gyakorlatra került sor, mikor nem csupán oktatási intézményeiktől, hanem szociális otthonaiktól, nevelőintézeteiktől, kollégiumaiktól fosztották meg az egyházakat (Kecskeméten például a református felekezet által fenntartott Bodor Zsuzsanna leányotthon és a Madas árvaház is állami tulajdonba került, a fenntartó egyházközség erélyes tiltakozása dacára). A birtokállomány, majd az épületvagyon jelentős hányadának elvesztése mellett hatalmas összegű kötelezettségekkel béklyózták meg a vallásfelekezeteket. A rendkívüli mértékű adó-, illetékterhek, valamint vagyondézsma leszállítása érdekében a kecskeméti református, evangélikus, katolikus egyházak vezetői, valamint az izraelita hitközség főrabbija 1947. szeptember 29-én közös petícióban fordultak a pénzügyminiszterhez. „Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mi nem akarjuk az ország teherviselése alól magunkat kivonni, de a fenti terhek- nek súlyos volta és azok határidőre való kiegyenlítése teljes anyagi tönkre- menésünketfogja eredményezni”100 - olvasható a közös akarattal szerkesztett memorandum zárósoraiban.101 Az intézményrendszer államosítása, az anyagi források kiapasztása mellett a gyermek- és ifjúsági egyesületek monopolizálásával is igyekeztek elvágni a hitéletet gyakorló közösségek megújulásának gyökereit. Felfüggesztettek több mint 200 szervezetet, köztük betiltották az ország legnagyobb keresztény ifjúsági szervezetének, a cserkészszövetségnek is a működését. A jogalkotás nyomása alatt102 a kecskeméti református presbitérium 1946. július 21-i ülé100 KREL Iktatott iratok. 514/1948. „A kecskeméti róm. Kát., ev. ref., ág. ev., és izr. egyházaktól”. 1947. szeptember 29. 2. p. 101 KREL Iktatott iratok. 514/1948. 102 A társadalmi egyesületek felszámolásának bevezető lépése az 1946-os ún. Kiss Szaléz és társai pere volt, melyben 2 szovjet katona meggyilkolását állítólagos fasiszta diákszervezetek működésével hozták kapcsolatba. Szovjet nyomásra 1946. június 25-én valamennyi társadalmi egyesületet a belügyminiszter főfelügyeleti hatáskörébe utaltak, majd megkezdődött ezek tömeges feloszlatása. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) szovjet elnökhelyettese külön követelte a fasisztabarátnak titulált Cserkész Szövetség, a KÁLÓT, az Országos Magyar Katolikus Diákszövetség (KDSZ), a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete (KIOE) általános magyar katolikus ifjúsági egyesület, a Szent Imre Kör és több hasonló egyesület azonnali feloszlatását. L.: HUSZÁR Tibor, 2005. 31. 322
