Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860-1948
megkezdett missziós munkában részt vállaljanak. Az iskolát, betegkezelőt, agg nők menhelyét, gyógyszertárat működtető missziós nővérekhez hamarosan több településen is csatlakoztak bennszülött kínai „kalocsai” nővérek. 1948-ig legalább hét kínai településen létesített különböző intézményeket a társulat.14 A nővérek létszámának emelkedése és a földrajzi elterjedés mellett a társulat által fenntartott intézménytípusok változatosságán és a növendékek létszámán is lemérhető, hogy mennyire volt keresett és népszerű a Kalocsai Iskolanővérek Társulata az oktatással foglalkozó szerzetestársulatok között. Az általuk fenntartott intézmények típusait vizsgálva kijelenthetjük, hogy a kor lehetőségeihez képest a lehető legszélesebb oktatási spektrumban mozogtak, a lányoktatás minden lehetséges területén tevékenykedtek. Az iskolanővérek által működtetett legalsóbb fokú oktatási intézmények az óvodák voltak, ide fiúkat és lányokat is egyaránt felvettek.15 Bár Kunszt József alapító érsek nem kötelezte a nővéreket óvodák vezetésére, az apácák mégis vállalták tevékenységi körük ilyetén kiszélesítését is. 1866-ban két nővér utazott a prágai óvónőképző intézetbe, hogy elsajátítsák a kisdedekkel való foglalkozáshoz szükséges ismereteket.16 Vezetésükkel nyílt meg az iskolanővérek első óvodája Kalocsán, amelyet még további 33 követett a különböző fiókházakban.17 A legtöbb helyen fenntartott és a legtöbb diákot befogadó intézménytípusnak az elemi iskolák számítottak. Az iskolanővérek működésük során 50 elemi iskolát tartottak fenn, ezek közül voltak osztott és osztatlan, valamint négy-, illetve hatosztályos iskolák is. Több helyen, ahol nem nyílt mód a továbbtanulásra, ismétlőiskolák, vasárnapi iskolák is működtek, egy, illetve két osztállyal. 1945 után ezekből az elemi iskolákból nőttek ki a nyolcosztályos általános iskolák. Az elemi iskoláknál magasabb fokú képzést nyújtottak a négyosztályos polgári iskolák, ezekből az iskolanővérek 17-et tartottak fenn, a legtöbbhöz internátus (kollégium, vagy a korabeli szóhasználattal: nevelde) is tartozott. A polgári iskolák elvégzése után mód nyílt a továbbtanulásra, de hivatali, kereskedői pályán is el tudtak helyezkedni az itt végzett lányok. A továbbtanulás egyik lehetséges módját kínálták a pedagógusképző intézmények. Az iskolanővérek eleinte saját tagjaik kiképzésére, a szerzetestársulat megnövekedett működési területének hatékony ellátása céljából szer___A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860-1948 14 Az iskolanővérek kínai missziójáról lásd részletesebben: Kőfalviné Ónodi Márta: A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948. In: Bács-Kiskun megye múltjából XVI. Szerk.: Tóth Ágnes. Kecskemét, 2000. 105-142. 15 Lásd: MNL BKML XII. 6. Szám szerinti kimutatása a tanulóknak, 1860-1910. 16 Iskolanővérek története, 1900.41. 17 MNL BKML XII. 6. A Szentszékhez küldött három-, illetve ötéves jelentések. 31
