Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence mellett. Két napra rá a város kereskedelmi alkalmazottai tartottak közgyűlést, melynek fő témája természetesen a kormány iskolapolitikája melletti elköteleződés volt. Hasonlóképpen történt május 28-án is, mikor a színházban rendezett ankét alkalmával Vadász Ferencné propagandafelelős ismertette a Magyar Dolgozók Pártjának programját az összegyűlt 1200 megjelent előtt.85 Ugyanezen a napon pedagógusgyűlés is volt, 200 résztvevővel. Június elején a pártközpontban hívtak össze konferenciát, emellett az iskolaigazgatók részére értekezletet is tartottak. Pedagógusgyűléseket megyeszerte másutt is tartottak az államosítás legitimálása érdekében. Az „ankét közönsége [...] a földbirtokreformot és iskolareformot acélkapoccsal egybekapcsolva látja”86 — olvashatjuk például a Kunszentmiklósi Nemzeti Bizottság és az MNDSZ által 1948 júniusában közösen rendezett kongresszus jegyzőkönyvében. Kecskeméten az MNDSZ október 29-én tartotta meg pedagógiai ankétját, melyen pedagógusok és szülők „népes csoportja” vett részt. Egy felvetett (minden bizonnyal előre egyeztetett) kérdésre válaszolva a nőszervezet budapesti kiküldöttje tiltakozásának adott hangot az iskolák életébe történő egyházi beavatkozás miatt. Az értekezlet a felszólalókkal egyetértésben memorandumba foglalta követelését, hogy a kormány haladéktalanul tegyen intézkedéseket a klerikális reakció eme megnyilvánulásaival szemben.87 Az államosítás eszmei érvei és alkalmazott módszerei Az oktatásügy „megreformálásának” kifejtése előtt feltétlen érdemes számba venni az 1948 előtti iskolarendszerrel szemben megfogalmazott kritikákat, az államosítást pártoló oldalról elhangzott érveket és véleményeket.88 Valamennyi pont közös nevezője a koncepciós szemlélet, a marxista alapokon nyugvó osztályharcos megközelítési mód volt. A programszerüségből adódóan az államosítás kezdeményezőinek gondolatmenete öncélú ferdítésektől, önellentmondásoktól volt terhes, érveik kizárólag a korabeli baloldali eszmerendszerben és az érzelmeket a racionalitással összemosó kontextusban voltak elhelyezhetők. Az államosítás érdekében felhozott argumentumok a hatalmi és politikai szándékok elfedését szolgálták, egyben az intézkedések időszerű és szükségszerű voltát legitimálták. 85 MNL BKML IV. 1910. a. 78/1948. „Kimutatás az iskolák államosításával kapcsolatban Kecskemét thj. városban tartott gyűlésekről”. 86 MNL BKML XXXV. 27. 16. ő. e. A Kunszentmiklóson a NB és MNDSZ által összehívott ankéton elhangzott beszéd vázlata az iskolák államosításáról. 1948. június 12. 87 MNL BKML IV. 1926. 67/1948. Kecskemét thj város tanfelügyelőjének november havi jelentése. 1. p. 88 Lásd pl.: Mit jelent az iskolák államosítása? Kiáltvány. 1948. június. írta: dr. Vágó Dezső, a kecskeméti tanfelügyelőség vezetője és Háros Antal, a pest vármegyei tanfelügyelőség vezetője. 316
