Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT ■ Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között Az iskolák államosítása kapcsán is egy látszólag alulról kezdeményezett mozgalom mögé sorakozott fel az MKP kecskeméti pártszervezete. A kommunista pártban nyíltan csak 1948 tavaszán jött elő az államosítás kérdése. Egy utóbb kapott direktíva („későbbi döntés”) nyomán azonban a követelést nem ők kezdeményezték, hanem pedagógusokkal nyilváníttatták ki. Ezen pártutasítás azt is hozzátette, hogy a felekezeti iskolák gyűlésén a „szervezett” tanítók, tanárok ne vegyenek részt.82 Az alábbiakban közöljük kecskeméti pedagógusok nevében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett nyilatkozat szövegét: „Ortutay kultuszminiszter úrnak, Budapest. Kecskemét pedagógusai örömmel iidvözlik a református egyházzal létrejött megállapodást az egyházi iskolák államosítása ügyében. Kívánjuk, hogy a katolikus egyházzal is hasonló megállapodás jöjjön létre. Mi, kecskeméti pedagógusok úgy látjuk, hogy az állami oktatás színvonal tekintetében eddig sem maradt el az egyházi felügyelet alatt álló iskolák oktatása mellett. Az egyházi iskolák államosítása emelni fogja az egész népoktatás színvonalát, és jelentősen megjavítja a pedagógusok, helyzetét Tudjuk, hogy az államilag irányított demokratikus nevelés nem lesz és nem lehet egyház és vallásellenes. Erre biztosíték mi magunk nevelők vagyunk. Ezért kívánjuk és helyeseljük a kormány sürgős intézkedését. Tárgyalásukhoz teljes sikert kívánunk. Eredetiről másolta: [olvashatatlan aláírás]”83 Ekkortájt a városban és vidékén már sorozatos tömeggyűlésekre került sor, melyeken rendre hangot adtak az államosítást óhajtó népakaratnak. 1948. február 1-jén a nemzeti bizottság a köztársaság kikiáltásának alkalmából nagyszabású erődemonstrációt szervezett. A városháza előtti térre elvárták valamennyi iskola alsó tagozatnál idősebb növendékét (rossz idő esetén a közgyűlési teremben küldöttekkel vettek volna részt az ünnepélyen). „A Nemzeti Bizottság biztosan számít arra, hogy meghívása nem lesz eredmény télén" ,84 A rendezvényre természetesen a kecskeméti államrendőrség kapitányát is invitálták, hivatalból. Május 20. és június 6. között 30 tanyai és 40 városi, üzemi és központi pártnapon éltették az államosítás ügyét. Május 25-én a kecskeméti szakszervezetek szakmaközi bizottságának választmánya egy kb. 8000 fős munkásgyűlésen foglalt állást a hangoztatott oktatáspolitikai törekvések 82 MNL BKML XXXV. 27. 1. ő. e. A Kecskeméti városi szervezet jelentései és egyéb iratai /kronológiában/. Üzemi és mezőgazdasági termelés május havi állása. 1948. május 22. 36. p. 83 KREL Iktatott iratok. 268/1948. 84 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 30/1948. 315
