Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860-1948
Kőfalviné Ónodi Márta Esztergomtábor 1922 Mezőkovácsháza 1945 Foktő 1891 Mohol 1882 Futak 1900 Németkér 1927 Gara 1930 Nyergesújfalu 1945 Hajós 1907 Óbecse 1868 Kiskőrös 198 Orszállás 1913 Kiskunfélegyháza 1908 Palánka 1901 Kiskunhalas 1922 Pécs 1916 rKúla 1918 Péterréve 1891 Kunbaja 1880 Polgár 1928 Mágocs 1934 Siklós 1921 Magyarkanizsa 1901 Szabadka 1874,1939 Máriagyűd 1947 Szeged 1939,1945 Martonos 1908 Szentfülöp 1904 Mélykút 1901 Szováta 1941 A táblázatból kiderül, hogy az iskolanővérek az első időben főleg a kalocsai egyházmegye területén nyitottak új házakat. Először 1908-ban alapítottak zárdát a kalocsai egyházmegye határain túl: ekkor hozták létre a váci egyházmegyéhez tartozó Kiskunfélegyházán a Constantinum nevű lánynevelő intézetüket. Az új házak alapítása mellett azonban, sajnálatos módon, több fiókházukat is fel kellett számolni. Ezen döntéseket legtöbbször politikai körülmények indokolták. A felvidéki három házat az első világháború után, az 1920- as években kellett elhagyniuk a nővéreknek. Szintén érzékeny veszteség volt, hogy a trianoni döntés értelmében a kalocsai egyházmegye déli területén lévő fiókházak Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek, vagyis a társulat akkori iskoláinak több mint a fele az országhatáron túlra került. A bácskai húsz ház egységes, Kalocsáról végzett központi irányítása lehetetlenné vált, ezért ezek a zárdák függetlenedtek, 1930-tól különálló, pápai jogú társulatként működtek tovább.12 Amikor a második világháború idején sor került Bácska és Délvidék visszacsatolására, akkor a korábban elszakadt fiókházak visszatértek a kalocsai anyaház irányítása alá, de a háború után ezek a házak újra elvesztek a társulat számára.13 A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának földrajzi elterjedése kapcsán szót kell ejteni azon nagy horderejű vállalkozásról is, amelyet a nővérek kínai missziója jelentett. 1926 és 1948 között huszonöt társulati tag utazott Kínába, hogy ott a magyar jezsuiták által MNL BKML XII. 6. A Szentszékhez küldött ötéves jelentés, 1932. PUSKELY Mária, 1998. II. 808. 12 13 30
