Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
jének, Kovács Sándornak a leváltásáról is. Sima Ferenc nemzeti bizottsági tag vélekedése szerint az új kulturális vezető kiválasztásánál feltétlen ügyelni kellett arra, hogy a jelölt „demokratikus szempontból iskolázott” legyen. (A bizottság hangadói Szabó Gyula siketnéma intézeti vezetőt javasolták, aki vállalta a feladatot).40 41 42 Amint később láthatjuk, az olcsó tömegszórakoztatás igen hathatós eszköznek bizonyult a munkáspártok kezében, mind a szovjet tömegpropaganda terjesztése terén, mind pedig az ifjúság átnevelése és egyházi élettől való elvonása érdekében. A nemzeti bizottság március elsején tárgyalta Szokoly Gyula színigazgató beadványát is, az előadások megkezdése tárgyában. A bizottság azon feltétellel adott helyt a kérelemnek, hogy a társulat valamennyi tagja beszerzi politikai igazolását, továbbá a műsor tervezetét elbírálás végett bemutatja annak eldöntésére, hogy abban a „mai kor által megkívánt demokratikus szellem"" kellően érvényesül-e. A nemzeti bizottság engedélyének birtokában 1945. március 14-én kezdetét vehette a színházi évad. „A darabok megválasztásánál [...] el kell vetni minden olyan darabot, amelynek célja kizárólag egy vagy két üres órának az eltöltése, melynek nincsen mondanivalója a társadalom egyik vagy másik rétegének- kommentálta az új idők kulturális elvárásait a Dél-Pest Megye nevű újság. Politikai, közéleti kitekintés az első demokratikus szavazástól a tanácsválasztásokig 1945 őszén valamennyi politikai erő a nemzetgyűlési választás megmérettetéseire készült. A szovjetek támogatásával a belügyi szerveket befolyása alá vonó munkáspártok komoly győzelmi esélyekkel néztek a választások elé. A nagy remények azonban - különösen a kecskeméti eredmények tükrében - merőben alaptalannak bizonyultak. A város lakossága kifejezésre juttatta véleményét, mely alapján egyértelművé vált: nem akarja a szovjet hadsereg védernyője alatt terjeszkedő munkáspártok uralmát. Kecskeméten a kisgazdák a szavazatok közel háromnegyedét söpörték be, a Magyar Kommunista párt viszont kevesebb, mint 10%-át szerezte meg. A szociáldemokraták 13%- os eredményével együtt is kisebbségben maradtak a munkáspártok, az országos eredményeket is alulmúlva. Szabó Bence__________________________________________________________________________________ 40 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. március 30-án tartott üléséről. 2. p. 172 /1945. sz. NB hat. 41 Uo. 2. p. 42 „Színház és kultúra”. Dél-Pest Megye, 1946. október 10. L: Bánk bán bemutatók Kecskeméten 1945 és 1961 között. Bács-Tudástár, a kecskeméti Katona József Könyvtár honlapja. Internet: http://www.bacstudastar.hu/bank-ban-1945-1961. (Letöltve: 2015. november 3.) 296