Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
A vereséggel felérő választások után a kommunistáknak újra kellett fogalmazniuk stratégiájukat. A kecskeméti szervezet propagandafelelőse, Bánó Magda (Bánó Mihály rendőrfőkapitány testvére) egy ötoldalas dokumentumban összegezte a párt új céljait és teendőit a végső győzelem elérése érdekében. A prioritásokat az alábbiakban jelölte ki a cselekvési terv: a kisgazdákat mint a reakciós erők tűzfészkét, mielőbb fel kell felmorzsolni; a közigazgatást a régi „reakciós” vezetőktől meg kell tisztítani; fel kell lépni az egyház befolyásával szemben, mert „a reakció erőssége az egyház [...] Összegezve: az a feladatunk, hogy megkeressük és elszigeteljük a reakciós gócokat, minden vonatkozásban leleplezni azokat, és minden vonalon kiépíteni a velünk szimpatizálók táborát.,M3 Az intézkedési terv alapján mozgósította erőit az MKP helyi apparátusa. 1946. február 22-én vezetésükkel üzemi munkások tartottak provokatív felvonulást Kecskemét főterén, a „reakció elleni harc” zászlaja alatt, melyet egy állítólagos ellenakció zavart meg. A Kecskeméti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának jelentése szerint a felvonulók sorait zavarkeltő csoportok akarták szétzilálni. A Kossuth-szobornál összegyűlt tömegbe beszivárgott egy fiatal diákokból álló csoport, akik „Éljen Mindszenti, a leg- magyarabb magyar!" közbeszólásaikkal szították a hangulatot. A nyomozó- hatóság jelentése egy kiterjedt és jól szervezett reakciós ellenállást vizionált. E szerint az ellentüntetők bevették magukat a Nagytemplomba és a Barátok templomába is, melyek harangjait a kellő pillanatban megkongatva akarták elhallgattatni a szónokokat. A rendcsinálásban az ÁVO kivezényelt detek- tívjei is részt vettek. A rendőrség a szervezkedés vezetőjével, Tóth Károly budapesti műegyetemi hallgatóval szemben eljárást indított, a fiatalkorú diákokat azonban szabadlábra helyezték.43 44 Az agitációs kampányok, megfélemlítések a kommunista párt számára azonban nem hozták meg a várt sikert a parlamentarizmus keretei között. Az MKP a hírhedt 1947-es „kékcédulás” választásokon - az adminisztratív csalások és saját célra módosított választási törvény ellenére is - mindössze 11%-ot szerzett meg a szavazatokból. A Szociáldemokrata Pártra leadott voksok aránya még jelentős mértékben csökkent is a két évvel azelőtti eredményekhez képest. Kecskeméten a baloldali pártok az országos arányok felét voltak képesek csak elérni.45 _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 43 MNL BKML XXXV. 27. Az MKP Kecskemét Városi Titkárságának iratai (a továbbiakban: XXXV. 27.). 1. ő. e. A Kecskeméti városi szervezet jelentései és egyéb iratai. / Kronológiában/. Az MKP III. Országos Kongresszusának kiértékelése. 6. p. 44 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 234/1946. A Magyar Államrendőrség Kecskeméti Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztálya jelentése Kecskemét Thj. Város Nemzeti Bizottsága részére. Kelt: 1946. április 26. 45 RIGÓ Róbert, 2014. 351. 297 T
