Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence Ilyen nyomasztó hangulatú közállapotok légkörében indult meg a közigazgatás, a rendvédelmi szervek, közintézmények újjászervezése, a párt- és társadalmi szervezetek felépítése, illetve reorganizációja. Mindez színleg antifasiszta, demokratikus jelszavak örve alatt történt, valójában azonban a kommunista erők primátusában folyt le. Csupán idealista óhaj maradt Tóth László azon álláspontja, hogy a várost az egyes politikai érdekektől egyenlő távolságban, a köz érdekében kell újjáépíteni. „Politikai kérdésekre kitérni nem óhajtok, csak hangsúlyozom, hogy bár a harctól soha nem féltem, a mérséklet híve voltam és maradok”29 — szögezte le a polgármester 1945. február 22-én a város közgyűlése előtt mondott beszédében. 1944 decemberében kezdte meg munkáját a legfontosabb politikai és társadalmi ügyekben megkerülhetetlen testület, a nemzeti bizottság,30 31 melynek sorait a demokratikusnak mondott pártszervezetek képviselőivel, küldötteivel töltötték fel. A közéleti és politikai kérdésekben, például az igazolási eljárásokban is döntő bizottságot a kezdettől fogva a szovjetek által pártolt szervezetek szava és akarata vezényelte, melynek összetétele az ellenzéki erők kiszorítása nyomán homogenizálódott. A közigazgatás más területein is megindult az átrendeződés. 1945-ben a megyei közigazgatás új főispánt kapott, és Kecskeméten is új törvényhatósági bizottság alakult. A városi rendőrség a terrorisztikus módszereiről, törvénytelen eljárásairól elhíresült Bánó Mihály kapitány vezetésével állt fel, aki a Kecskeméti Nemzeti Bizottságban is kulcs- pozíciót töltött be. A rendőrség politikai rendészeti osztálya és a nemzeti bizottság a maga módszereivel egyaránt kíméletlen hajszát indított a rendszer ellenségének tartott csoportok ellen. A rendőrfőkapitány főbb személyiségjegyeiről egyik legközelebbi munkatársa, Imre Gábor igazgatásrendészeti vezető feljegyzései között ezt olvashatjuk: „Bánó [...] volt munkaszolgálatosokból és Budapestről elmenekült fiatalemberekből félelmetes tettre kész politikai nyomozócsoportot állított össze, amelytől rövid idő után a Nemzeti Bizottság tagjai is féltek. [...] A politikai gyanúsítottakkal való bánásmód miatt állandó lett a panasz és több esetben nem is alaptalanul. [...] rendőri értekezleteken többször megkíséreltem fellépni a helytelen vallatást módszerek ellen, nem sok eredménnyel.”2' A nemzeti bizottság belső ellenzékével való leszámolás egyik kezdeti lépése volt a Polgári Demokrata Párt kecskeméti elnöke, dr. Nagy László ügyvéd ellen megindított rágalomhadjárat. A pártvezető személye ellen felhozott vádak a földreformhoz kötődő álláspontjára támaszkodtak. Emellett Nagy László a népbíróság előtt - hivatalból kirendelt ügyvédként - háborús bűnnel gyanúsított személyek jogi védelmét is ellátta, mely miatt ugyancsak a vádak kereszttüzébe került. A Polgári Demokrata Párt vezetője 29 MNL BKML IV. 1903. a. 13/1945. Kgy. 30 Nemzeti bizottság: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerve. 31 BÁLINTNÉ Mikes-Katalin SZABÓ Sándor, [1971], 85-86. 290
