Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
1 mellett 1945 tavaszán még olyan összefogás kovácsolódott egybe, mely átmenetileg útját állta a kommunisták kiszorítási törekvéseinek, azonban ez sem akadályozhatta meg rendőrhatósági őrizet alá helyezését. Nagy ellen a vád a gyanúsítottakkal való összebeszélés volt. Ahogy országszerte, így Kecskeméten is munkához láttak a háborús bűncselekmények kivizsgálására és megtorlására létrehozott jogszolgáltató szervek, a népügyészségek és népbíróságok. E testületek is a kommunisták befolyása alatt álltak, így azok tevékenységükkel kezdettől fogva koncepciózus politikai érdekeket szolgáltak. Elitcsere a kultúra és közélet színterein „A hatalom új emberek, főként a politikusok, elsősorban az MKP helyi tisztségviselői és a rendőrség vezetői kezében összpontosult. Az elitnek azonban maradt egy szűk csoportja, amelynek tagjai már korábban is elitpozíciókban voltak. [...] 1948. után azonban őket is kiszorították a hatalomból”32 - olvasható a korszak nagy társadalmi irányváltásának summázata Rigó Róbert „Elitváltások évtizede Kecskeméten” című tanulmánykötetében. A „hatalom” fogalmát nem csupán a politikai és gazdasági érdekérvényesítés, közhatalmi befolyás keretei között kell értelmeznünk. Ide sorolhatók a kulturális, a vallási, a művészeti élet és minden más szellemi és anyagi vonatkozású terület kiemelkedő egyéniségei, szervezetei, intézményei is. A nemzeti bizottság e|ső intézkedései közé tartozott például a tömegtájékoztatás és közvéleményformálás eszközei feletti ellenőrzés megszerzése. 1945 februárjában a Magyar Kommunista Párt által delegált Básti Ágoston (eredeti foglalkozására nézve földmunkás) panasz tárgyává tette, hogy „a Kecskeméten megjelenő egyedüli lap a Kecskeméti Lapok szerkesztése nem szolgálja a pártok érdekeit”.33 Indokait az újság anyagias szemléletével támasztotta alá, mivel a fizetett hirdetések Básti szerint túlságosan szűk keretek közé szorították a különböző politikai eseményekről, megmozdulásokról hírt adó cikkeket. Az előterjesztésre alapozva a nemzeti bizottság a sajtókérdésben hozott korábbi határozatát visszavonta, és elrendélte a napilap hatósági ellenőrzés alá vonását. Ezt követően nem sokkal a Kecskeméti Lapokat még szorosabb felügyelet alá helyezték, melynek élére az újonnan létesített sajtóbizottság jelölt ki szerkesztőt. A lap szocializálását a nemzeti bizottság 1945. április 27-én döntötte el, mely egyben azt is kimondta, hogy a kiadó által termelt profitot a pártok között kell szétosztani. A javaslat szerint a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt, valamint a szakszervezet 20-20%-ra voltak jogosultak, míg a Kisgazda Párt és a Demokratikus Polgári Párt 1-1 tizedet 32 RIGÓ Róbert, 2014. 126. 33 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. február 23-án tartott üléséről. 2. p. _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 291
