Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
1 nappal a nyugtalanság. Védtelen nő ilyen körülmények között nem maradhat a tanyán”. A tanítónő áthelyezési kérelmét azzal is alátámasztotta, hogy a megszállás óta már két ízben kirabolták, és csaknem mindenéből kifosztották. Még iskolai felszerelési tárgyait is elvitték.'9„[...] három éve töltőkbe itt a pusztán magános nő létemre egy olyan állást, mely férfierőt és bátorságot kíván”19 20 - olvasható másutt, a kecskemét-felsőszékdülői népiskola tanítónőjének áthelyezési kérelmében. Kisfáiban, a szomszédban állomásoztatott katonák lyukasztották át (szétlőtték?) az iskola falazatát, így ott a több helyütt betóduló víztől „a tanterem fürdő lett”.21 A körülmények miatt a tanítást itt is fel kellett függeszteni. Más források a lakosság tömeges és rendszeres elhurcolásáról tesznek tanúbizonyságot. Malenkij robotra nemcsak a felnőtteket, így a pedagógusokat, de sokszor még a gyermekeket is befogták. Frigyessy népművelési titkár megdöbbenésének adott hangot egy 1944. december 26-án keltezett, a polgármester részére készített memorandumában, mert az iskolába elengedett 8-10 éves gyermekeket a rendőrhatóságok rendszeresen elvitték robotolni.22 A pusztákon elszigeteltségben élő tanyasi emberek teljesen kiszolgáltatottak voltak a katonai erőszakkal szemben. A talfájai népiskola tanítónője 1945 januárjában arról értesítette a tankerületi főigazgatóságot, hogy az iskola körzetében tapasztalt közállapotok miatt képtelen végezni rábízott feladatait. „Teljesen kifosztva, pénztelenül állok télvíz idején, a legszükségesebb meleg ruhával sem rendelkezem. Továbbá a személybiztonság még nem állt annyira helyre, hogy a tanítást nő létemre megkezdhessem.”23 A beadvány megfogalmazó Warnus Anna tanítónő arról is tájékoztatta a tanügyi vezetőket, hogy visszatérésekor az ablaktalanná tett tantermet kifosztva találta, melyből még a kályhacsövet is elvitték. A közbiztonság hiánya, a közlekedés ellehetetlenülése, a szűnni nem akaró zaklatások, zabrálások mellett a mindennapi nélkülözés, a katasztrofális élelmiszerhiány is hátráltatta az oktatás helyreállását, különösen a szórványvidéken. Általános volt, hogy a helyükön maradt vagy visszatérő tanítóknak hónapokig javadalom nélkül kellett meghúzni magukat. Sokuk szolgálati lakását kirabolták, lepusztították, javaikat, élelmiszereiket, jószágaikat mind széthordták a zűrzavaros idők alatt. A válságos helyzet enyhítésére egy népiskolai igazgató, Papp István részéről merült fel egy olyan indítvány, mely átmeneti enyhülést hozhatott volna a tanítók ellátása terén. Javasolta, hogy a város tanügyi csoportja mérsékelt áron szerezzen be so________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 19 MNL BKML VI. 502. b. 43/1945. 20 Uo. 54/1945. 21 Uo. 917/1945. 22 Uo. 1/1945. 1944-december 31-ig kiadott iskolaépítéssel kapcsolatos hivatalos ügydarabok. Jegyzék. 8. p. 23 MNL BKML VI. 502. b. 28/1945. 287
