Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence vány sertéseket, melyeket hizlalásra a tanítóknak kiadhattak volna.24 Habár a különböző jellegű természetbeni juttatások, mint a kerttel, ólakkal és egyéb gazdasági létesítményekkel ellátott tanítói lakok kiutalása vagy termőföld igénybe vétele, bevett gyakorlat volt a külterületi népoktatók jövedelmének kiegészítésében, a javaslat a korabeli viszonyok között keresztülvihetetlen vállalkozásnak tűnt. A város tanügyi csoportjába tartozók és családtagjaik részére kalkulált 269 db sertés beszerzése csak rendkívül magas áron vagy rekompenzáció útján valósulhatott volna meg, például gyufa, rézgálic vagy só ellentételezéseként. Mivel Kecskemét Közellátási Hivatala is szűkén volt ezen cikkekből, és pénzforrás sem állt rendelkezésére (becslés szerint 300-400 ezer pengőre rúgtak volna a költségek), a felvetés a komolyabb megfontolásig sem jutott el. A mindennapok valóságában megtapasztalt nyomor, küszködés ellenére az 1945-46-os tanévre megannyi ideiglenes kényszermegoldással, de nagyjából mégis talpra állt a város oktatási rendszere. 1946 februárjában Kecskeméten már 78 népiskola működött, mégpedig belterületen 11, külterületen 67. Ezek fenntartó szerinti megoszlás tekintetében az alábbiak voltak: állami iskola 2 volt bel- és 28 külterületi részeken. Községi elemi iskola 6 db volt belterületen és 39 külterületen. Felekezeti intézmények közül római katolikus fenntartású 1 volt, református szintén 1, magániskolából is 1 db működött. Ezek ellátására 77 állami, 130 községi, 3 római katolikus, 3 református és 1 magánpedagógusi státuszt szerveztek. A beíratott tanköteles növendékek száma ekkor 11 523 fő volt.25 Az ideiglenesség kora, az álkoalíciós időszak politikai és jogszolgáltató szervei „A város fekvése valósággal vonzza a hadsereget és a polgári lakosságot. A műutak kereszteződése teremt olyan forgalmat, amely békében áldás, háborúban veszély és megterhelés”26 - vélekedett Kecskemét szorult helyzetének eredőiről Tóth László polgármester 1945 februárjában. A helyben állo- másoztatott megszálló erők létszáma ekkor a 40 ezer főt is kitette, emellett kilenc katonai kórház ellátásáról is gondoskodnia kellett Kecskemétnek. A hadi beszolgáltatások már önmagukban is elképesztő terhet tettek a település 24 MNL BKML XVII. 46. A Kecskeméti Nemzeti Bizottság iratai (a továbbiakban: XVII. 46.). Iktatott iratok. 97/1945. Kecskemét Thj. Város Közellátási Hivatal levele a város Nemzeti Bizottságához. Kelt.: Kecskemét, 1945. június 2. 25 MNL BKML IV. 1926. Kecskemét Város Közigazgatási Bizottságának iratai (a továbbiakban: IV. 1926). 43/1946. (12/1946. alapszámon.) Kecskemét THJ Város tanfelügyelőjének 1946. január havi jelentése. 1946. február 18. 2. p. 26 MNL BKML IV. 1903. a. Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV. 1903. a.). 13/1945. Kgy. 288
