Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
várost a jelenlegi rendszer megváltoztatására”29 Mint az a fenti idézetből is kiderül, a helyettesítések nem voltak hatékonyak. A tanítók sokszor két nagy létszámú osztályban is tanítottak délelőtt és délután, e miatt nagyon le voltak terhelve, a fáradtság pedig a hatékonyság és a fegyelmezés kárára ment. Máskor az amúgy is óriási létszámú osztályokat összevonták az egy osztály számára is túlzsúfolt osztálytermekben, ilyen körülmények között pedig már szinte lehetetlen volt a hatékony munka. ___________________________A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A tanév hossza, rendje, tanszünetek Kecskemét országos vásárait 1926-ban vasárnapról csütörtökre helyezték át. A vásárok kocsiforgalma oly nagy volt, hogy a gyermekek testi épségét veszélyeztette. E mellett a pusztai iskolai tanulók nagy részét a vásáron megjelenő szülők kényszerűségből odahaza foglalkoztatták. Ezért azt kérték az iskolaszéktől, hogy az országos vásárok napjára - a felsőpusztaszeri iskolák kivételével, amelyek a kecskeméti vásárok által érintve nem voltak - rendeljenek el szünetet az összes pusztai és belterületi iskolában.30 1922-ben Kecskemét városa tanyasi iskolái javára az alábbi indokolással kérte a tanév megrövidítésének lehetőségét: „Az iskoláztatásról szóló új törvény az oktatás időtartamát 10 hónapban állapítja meg, de azokra az iskolákra nézve, melyek tanulóinak többsége földmíveléssel foglalkozó szülök gyermekeiből kerül ki, lehetővé teszi, hogy a Közigazgatási Bizottság javaslatára a Vallás és Közoktatási Minisztérium engedélye alapján a szorgalmi időszak nyolc hónapos lehessen. Minthogy Kecskemét negyvenhárom pusztai iskolájában a tanulók kevés kivétellel mindannyian földmívelő szülők gyermekei, ezért kezdeményezték, hogy a tanévzáró vizsgák május hó utolsó hetében (24-31-ig) megtarthatók legyenek. Indokolásul előadom, hogy már két tanévben két különböző módon tettünk kísérletet arra, hogy a tanévzárót júniusra vigyük át, s mindkét kísérlet sikertelen volt, hisz a tavalyi tanévben májuson túl huszonnyolc iskolába egyetlen tanuló sem járt, míg a másik tizenkét iskolába mindössze hetvennyolc tanuló maradt.”31 A felsőszentkirályi lakosok azzal az alábbi indokolással kérték gyermekeik számára a tanév megrövidítését, hogy gyermekeiket a ház körül foglalkoztathassák: „a tanulók szülei 100%-ban földmíveléssel foglalkozó kisbirtokosok, akik a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett nem tudják eléggé 29 MNL BKML IV. 1907.435/1930.; 21/1935.; XLIV-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1920-21. tanév. Szerk.: Kerekes József. 6-7.; LII-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1928/29. tanév. Szerk.: Joszt Ferenc. 6-9. 30 MNL BKML IV. 1907. 340/1926. 31 Uo. 760/1922. 247
