Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Tóth Szilárd

intenzíven kezelni birtokukat, hogy létüket biztosíthassák. így különösen állattenyésztéssel, baromfineveléssel foglalkoznak, mely foglalkozásnál kénytelenek gyermeküket is foglalkoztatni, hogy ezáltal megtakaríthassák a pásztorgyermek fogadásával járó költségeket.”32

Mint látható, minden évben több okból is - a tanév az országos vásárok, illetve a mezőgazdasági munkálatok megkezdésének időpontjáig tartott - gondot jelentett a külterületi szülőknek a tanév hossza, ezért általában évente kérelmezték annak megrövidítését.

Iskolába járás, mulasztások

Betegség esetén a mulasztást azonnal be kellett jelenteni a tanítónak. Hosszabb betegség esetén a bejelentést kéthetenként ismételni kellett. A betegséget nem a gyógyulás után kellett igazolni, hanem a betegség első napjaiban mindjárt. Ha valaki sürgős munka idején vagy fontos családi körülmények miatt tanuló gyermekét az iskolából ki akarta kérni, az illetékes tanítóhoz kellett fordulnia, aki egynapi szabadságot engedélyezhetett, vagy ha arra elég okot nem látott, azt meg is tagadhatta. A családfők, akiknek családjában járványos vagy fertőző betegség (roncsoló toroklob, torokgyík, skarláthimlő, hólyagos himlő, tífusz, pokolvar33) fordult elő, kötelesek voltak 24 órán belül orvosi segítséget igénybe venni, egyébként pénzbüntetéssel voltak büntetendők.34

Az iskoláztatást nagyban befolyásolta a tanulók egészségügyi helyzete. A 6. életévét be nem töltött gyermeknek az iskolába járáshoz a hatósági orvos ajánlása volt szükséges. A népiskola látogatása alóli felmentéshez hatósági orvosi bizonyítvánnyal kellett igazolni azt, hogy a tanköteles egészségét az iskolába járás veszélyezteti, illetőleg, hogy a tanköteles olyan betegségben szenved, amely az iskoláztatást teljesen kizárja. Ugyancsak a hatósági orvosnak kellett igazolni azt, hogy az iskolába járás - az iskola megközelítésének hosszabb időn át fennálló nehézsége vagy az iskolának a tanköteles lakásától való távolsága miatt - veszélyezteti a tanuló egészségét.35

Az iratok között az alábbi egészségügyi jellegű felmentési okokat találtam:36 testi és szellemi gyöngeség, általános gyöngeség, gyengén fejlett, gyengeelméjű, tüdőbeteg, fejletlen, nagyfokú vérszegénység, epilepsziás, beszélni és járni sem tud, hibás beszéd, nyomorék, nem lát, kétoldali tüdőcsúcshurut,

32 MNL BKML IV. 1907. 58/1932.

33 Roncsoló toroklob, torokgyík: diftéria; hólyagos himlő: bárányhimlő; pokolvar: lép- fene.

34 MNL BKML VIII. 249. b. 2121/1938.

35 MNL BKML IV. 1907. 116/1923.

36 Uo. 232/1932.

248