Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Tóth Szilárd A Kisfái iskolánál kisegítő tanerő alkalmazását kérték engedélyezni, hisz itt 127 tanulót oktattak. Kérését az ottani tanító az alábbi indokkal terjesztette elő: „ezzel a nagy létszámmal szép eredményt elérni nem lehet, a váltakozó tanítással nagyon kifárad a tanító, úgy hogy sok esetben a délutáni órákban, amikor ismét új tárgyakat kell magyarázni, nem lehet úgy teljesíteni a kötelességet, mint ahogy a tanügy érdeke azt kívánja és saját magam is szeretném. A tanítási időt sem lehet úgy kihasználni, mintha két tanító váltakozik egy iskolában, a gazdaság gyakorlati tanítást is intenzívebbé lehetne tenni ”27 A felsőpusztaszeri szárnyékhalmi iskolába 102 fő járt az 1929/30-as tanévben, a tanító előadása szerint „a helyszűke miatt a padokban öt-hatosával, sőt egyes padokban hetesével ülnek, ami a tanulókat nagyon zavarja".28 Összességében elmondható, hogy mind a kulturális kormányzat, mind a város vezetése és polgársága mindent megpróbált megmozgatni az iskoláztatási körülmények, főleg a zsúfoltság csökkentése érdekében, azonban e törekvések így sem tudtak - az 1920-as években tapasztalható némi javulást követően — lépést tartani az egyre növekvő gyermeklétszámból adódó problémákkal. A tantestület iskolai és iskolán kívüli tevékenysége, a tanítók helyettesítésével kapcsolatos kérdések A tantestület a tanév során rendes és rendkívüli együttes értekezleteket tartott, ezen túl általánosak voltak a tanévnyitó és tanévzáró értekezletek is. Ilyenkor megvitatták a legfontosabb teendőket, ügyeket. Foglalkoztak tanítási módszertani kérdésekkel is, melyről általában a téma szakértője adott elő a testületnek. Előfordult, hogy külön testületi értekezleten egyes kollégák mintatanítást tartottak. Az iskolaszék évente pedagógiai témájú pályázatokat írt ki, ezeken az üléseken meghallgatták a díjazott pályaművek szerzőit is az adott témában. Ilyenkor ismertették a tanítók személyében beállott változásokat is. A tanítóság jelentős iskolán kívüli tevékenységet is ellátott. Fölszólaltak egyes tudományos társaságok vándorgyűlésein, a belterületi iskolákban kiállításokat rendeztek a tanulók kézimunkáiból és rajzaiból, filmvetítéseket és vetített képes előadásokat, illetve a pusztai iskolákban mesedélutánokat tartottak. A tanterv követelményeinek megfelelően sűrűn szerveztek az osztály- tanítók kirándulásokat osztályaikkal, azonban ezek anyagi okokból a város határain nem terjedtek túl. Ezen kívül a tanítók részt vettek a dalárdákban, társadalmi egyesületekben, társadalmi egyesületek által rendezett előadásokon mint szavalok és műkedvelők. Több tanító szépirodalmi tevékenységet 27 MNL BKML IV. 1907. 457/1924. 28 Uo. 392/1929. 244
