Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
I A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az egyes iskolatípusok méretei: 1., Egy tantermes iskolánál a beépített alapterület: 1. a. ) főépületnél b. ) melléképületnél 190 nf 67,68 nf a beépített légköbméter 11. a. ) főépület b. ) melléképület 912 nf 261,16 m3 a 23 egy tantermes iskola összes béé pített légköbmétere III. a. ) főépület b. ) melléképület 20,976 m3 6007 m3 2., Két tantermes iskolánál a beépített terület: 1. a.) főépület 295,78 m2 b.) melléképület 67,68 m2 a beépített légköbméter II. a.) főépület 1419,74 m3 b.) melléképület 261,16 m3 a 4 két tantermes iskolánál összes beépített légköbméter III. a.) főépület 5680 m3 b.) melléképület 1044 m3 3., Három tantermes (különálló 2 tanítói lakással) iskola beépített alapterület: I. a.) főépület 423,62 m2 11. III. a.) főépület 2033 m2 b.) melléképület 616 nf A 28 új iskola összes beépített légköbmétere a.) főépület: 20 976 m3 b.) melléképület: 6007 nf 5680 m3 1044 m3 2033 nf 616 m3 28 689 nf 7667 m3 összesen: 36 356 nf Egy légköbméter építési költsége tehát az alábbiak szerint volt kiszámítható: 1 097 226,04 P: 36 356 = 30,18 P. A 30,18 pengős légköbméterenkénti egységárat magasnak tartották, ezt az alábbi körülményekkel indokolták: Az óriási területen szétszórt építkezéseket rendkívül gyorsan, 1926. június 1. és október 1. között, tehát 4 hónap alatt kellett befejezni. Az iskolák igen távol épültek a város központjától. A legközelebbi 3, a legtávolabbi 35 km-re. Az átlagos középszállítási távolság tehát 19 km volt, mely távolságokra a téglát kétszer kellett tengelyen és egyszer vasúton szállítani. Az óriási téglaszükségletet a kecskeméti téglagyárak fedezni nem tudták, Budapestről, Örkényből és Új239
