Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Kécskéről kellett óriási fuvaráldozatokkal a hiányzó 40% téglát beszerezni. Az összes munkálatokat a legnagyobb mezőgazdasági dologidőben (aratás stb.) a legmagasabb munkabérek idején hajtattak végre. A teljesen járhatatlan agyag- és homokutakon a szállítás óriási nehézségekbe ütközött. Az iskolák céljaira kijelölt telkek túlnyomó részén horribilis földmunkákat és telekrendezést kellett végrehajtani. A kecskeméti tanyai iskolák felavatására 1926. október 4-én került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter részvételével. A méheslaposi külterületi iskolánál rendezett ünnepségen jelképesen felavatták az Alföldön addig épült 361 népiskolai létesítményt is. A látványos külsőségekkel megrendezett ünnepség után rövidesen újabb 12 tanyai iskolát építettek Kecskemét határában. Ennek segítéséért 1928-ban a város díszpolgárává választotta Klebelsberg kultuszminisztert. A korabeli kultúrpolitikai elképzeléseknek megfelelően az újonnan épült tanyai iskolák a Duna-Tisza közén is a környék kulturális központjait jelentették. Az iskolákban kaptak helyet a tanyai könyvtárak és a tanítók által irányított közművelődési programok. Nagymérvű emelkedést okozott az építési költségek tekintetében az a körülmény is, hogy a város a lakosságot nem kérte fel közmunkára, hisz a külterületi lakosság aratással, csépléssel, a szőlő legintenzívebb művelésével ebben az időszakban kereste meg egész évi kenyerét. Ezen munkaáthárítás elmaradása a városra nézve az építési költségek 25-30%-os emelkedését jelentette. A város azonban mindenképpen eleget kívánt tenni a kultuszminiszter óhajának, hogy 1926. évi október elejére az iskolák rendeltetésüknek átadhatók legyenek, ezért ezen egyébként áthárítható terheket is inkább vállalta, nehogy a nyári közmunkával a lakosságot a jogos felháborodás és esetleges nyílt ellenszegülés elé állítsa.22 Az elemi oktatással kapcsolatosan, az iskolafejlesztési akció azonnali jótékony hatását mutatta, hogy az 1930. évi népszámlálás szerint a középiskola, valamint az elemi hat osztályát végzettek (illetve ezzel egyenlő műveltsé- gűek) aránya Kecskeméten kisebb volt, mint az országos átlag. Az országos arány a hat elemit végzetteknél 37,6%, míg ugyanez az arány Kecskeméten 13,4%. Ezzel szemben azoknak az aránya, akik csak négy elemit, vagy az elemi iskolának csak az alsó egy—három osztályait végezték el így az írást és olvasást megtanulva, jóval magasabb volt, mint az országos átlag. Az országos arány 42%, míg a kecskeméti 63% volt. így kimondható, hogy az iskolafejlesztési akciónak köszönhetően 1930-ra lendületet vett a gyermekek 22 MNL BKML IV. 1908. e. Kecskemét Város Tanácsának iratai. A Pénzügyi (III.) Ügyosztály iratai. 173. csomó, Kimutatás a Kecskeméten 1926. évben épített 28 új pusztai iskoláról; XLIX-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1925-26. tanév. Szerk.: Bíró Ádám. 1926. 3.,; SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona-SZEPES Lajos. 1997. 39-42. Tóth Szilárd_________________________________________________________________________________ 240
