Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Tóth Szilárd A háborús viszonyok, a letűnt kommunista rendszer az elemi népoktatásügy terén siralmas állapotokat hagyott maga után. 1913 óta nem volt népesség-összeírás. 1913-ban a tankötelesek száma 12 989 volt, mely 1921-re 15 677 főre növekedett. A 15 677 tankötelesből csak 8803 fő járt iskolába, vagyis csak a tankötelesek 56,15%-a, ez az arány a háború előtt 77% volt, tehát 21%-os a visszaesés. Ha az alábbi táblázat szerint szétválasztjuk a bélés külterületet, még rosszabb a helyzet. A háború előtt a belterületi tankötelesek 87%-a járt iskolába, ez 82,5%-ra csökkent. A pusztákon a háború előtt 68,8%-át iskolázták be a gyermekeknek, ez 1921-re 37,4%-ra csökkent, ami az 1880/81-es tanév állapotának felel meg.18 Év A tankötelezettség teljesítése a városban belterületi külterületi oktatásban részt vesz %-ban 1913 87 68,8 1921 82,5 37,4 Az 1921/22-es tanévben csak 44 tanterem állt rendelkezésre, mert az I. kerületi iskola egy termét egy menekült tisztviselőcsalád foglalta el, akiknek nem tudtak máshol a városban szállást találni. A tantermek hiánya miatt 68 osztályból 55-ben folyt félnapos váltakozó tanítás. Az ókollégiumi épületrészt még mindig nem adta vissza a város. A városban 53, a pusztákon 82 volt az átlagos osztálylétszám.19 A szülői ház és az iskola közötti „intézményes kapcsolat megteremtése” érdekében, 1922-ben előírták, hogy a népiskolákban évente háromszor szülői értekezletet kell tartani.20 Segítette az iskolai mulasztások csökkenését a törzskönyvvezetői hivatal felállítása és a kihágási bíróság igazolatlan mulasztások miatti gyors és erélyes eljárása. A zsúfoltságot csökkentette az Erzsébet laktanyában három új tanterem kialakítása, valamint három új pusztai iskola felépítése és a kohárszentlőrinci községházának tanteremmé és tanítói lakássá alakítása.21 1926-ban a város jelentős államsegélyben részesült, melynek köszönhetően minden addigi várakozáson felül 28 új iskola épült, 34 tanteremmel és 29 tanítói lakással. Az Alföld egésze, az iskolákkal gyengén ellátott területek közé tartozott. Amikor Klebelsberg 1922-ben átvette a Vallás- és Közoktatási Minisztérium vezetését, az általa „maradék Magyarországnak” nevezett te18 XLIV-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1920-21. tanév. Szerk.: Kerekes József. 1921. 12-15. 19 XLV-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1921-22. tanév. Szerk.: Bíró Ádám. 1922. 14. 20 MNL BKML IV. 1907. 61/1922. 21 XLVII-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1923-24. tanév. Szerk.: Bíró Ádám. 1924. 3. 236
