Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
± riilet 8 millió lakosa közül több mint 1 millió 6 éven felüli analfabéta volt. Klebelsberg életművének kiemelkedő eredményei közé tartozik, hogy a tudományos, művelődési és egészségügyi intézmények látványos fejlesztése mellett az iskolahálózat bővítését is sikerült elérnie. A nevéhez fűződő, nagyszabású tanyai iskolaépítési akció megszervezésére a népszövetségi kölcsön felvételét követően kerülhetett sor. Az 1925-30 között lezajlott, központilag irányított jói szervezett akció egyedülálló a magyar iskolák történetében, bár kisebb mértéküekre korábban is sor került. Az iskolaépítési akció az 1926. évi VII. törvénycikkre épült. A dokumentum „A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról” címet viselte. Klebelsberg iskolaépítési programja öt esztendőre szólt, és 5000 népiskolai objektum megvalósítását tűzte ki célul. (Az 5000 objektum 3475 tanterem és 1525 tanítói lakás felépítését jelentette.) Az iskolaépítések támogatására jelentős összeget biztosítottak az állami költségvetésből, államsegélyek és rövid lejáratú kölcsönök formájában. A helybéli lakosság fuvarral, igás és kézi munkaerővel járult hozzá az iskolák felépítéséhez. Az új iskolák létesítését főként az Alföldre és a Dunántúl néhány, iskolákkal mostohán ellátott területére tervezték. Az akció során az Alföld néhány pontján egyszerre épült föl valamennyi tervezett népiskola. Ilyen részletakcióra került sor például a kecskeméti tanyavilágban, 1926-ban. Az akció szervezettségében és számos részletkérdésben, gyakorlati kivitelezésében ma is példamutató lehetne. Csak címszavakban felsorolva: körültekintő tervezés és előkészítés, tágas telkek biztosítása, szakmai referenciával bíró és garanciát vállaló iparosok megbízása, jó minőségű építőanyagok használata. A Kultuszminisztérium az iskolaépületekre típusterveket dolgoztatott ki. Ezért látunk egy-egy tájegységen oly sok hasonló külsejű iskolaépületet. A templomoktól távol eső tanyák számára oltárfülkével, kápolnahelyiséggel bővített épületeket terveztek. Az iskolák zöme tanítói lakással együtt épült. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdettől fogva fontosnak tartotta a tanítók stabil és kulturált lakáskörülményeinek biztosítását. Az iskolaépítési akció során, területünkön a jól szervezett és gyors építkezésre Kecskemét mutatott példát. Nem volt ez véletlen, hiszen a tanyai iskoláztatás problémái újra és újra ismétlődő gondot jelentettek a város számára. Az iskolaépítésről szóló törvénytervezet parlamenti vitáját még alig fejezték be, amikor 1926 tavaszán a város vezetői oktatási szakemberek és minisztériumi tisztviselők társaságában helyszíni szemléket tartottak a város határá___________________________A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 237
