Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
„Felkérem igazgató elvtársamat, hívja fel a tanerők figyelmét, hogy tanítványaik a kijelölt családokhoz csak akkor menjenek ebédre, amikor és amely napokon a kezükbe adott igazolványon fel van tüntetve. Egyesek egyes családokhoz mindennap mennek, így előfordul, hogy néhol 4-5 gyerek is megjelenik ebédre egy családnál ”9 A közoktatásügyi népbiztosság elrendelte, hogy minden oktatással foglalkozó személyt egységesen tanítónak nevezzenek, így például az óvónőket játékiskolai tanítóknak.10 A szárnyra kelt rémhírek folytán több szülő önkényesen visszatartotta a gyermekét az iskolától, s a tanítás sok helyen nem folyt rendes mederben. Miután a közoktatásügyi népbiztosságnak az volt a leghatározottabb kívánsága, hogy az iskolák minden körülmények között zavartalanul folytassák tevékenységüket, felhatalmazták az iskolák vezetését, hogy a mulasztókkal szemben a legszigorúbb eszközöket alkalmazzák.11 A vallásoktatást az iskolák helyiségeibe, azok órarendjébe helyezve megtiltották. A tanulók tanítók felügyelete alatti, de még a hitoktatók felügyelete alatti csoportos templomba vezetése sem volt megengedhető. Vallástanból a bizonyítványba osztályzatot nem lehetett beírni.12,,^ vörös uralom romboló erkölcsi hatása tanulóinkra nézve egyfelől az utcai viselkedés Vásottságában, másfelől pedig az iskolai fegyelem meglazulásában s az engedelmesség erős csökkenésében nyilvánult meg, különösen a magasabb fiú osztályokbanfogalmaz a korabeli jelentés. Fokozta a bajokat az a körülmény is, hogy a román megszállás miatt az iskolaszék s annak tanügyi bizottsága nem működött, a népiskolai felügyelő igazgatót állásából felmentették, és szabadságolták. Az iskolák jelentős hányadát a román katonaság és csendőrség tartotta megszállva. A kommunizmus bukása után annak intézkedéseit hatályon kívül helyezték, s Kerekes József igazgatót visszahelyezték hivatalába. A városi tanács erélyes közbelépésére az iskolaépületeket felszabadították a katonai megszállás alól, s így öt év után iskoláink visszaköltözhettek eredeti helyiségeikbe. A tisztítási és a javítási munkálatok elhúzódása miatt a tanítás csak 1919. szeptember végén indult el 60 osztályban. Az 1919/20-as tanévben 9 és 11 óra közé szorították a tanítást, november végén pedig a hideg és a tűzifa hiánya miatt az összes osztályban beszüntették azt. A tanítás maradéktalanul csak március végén indulhatott meg, mivel több iskolát a nemzeti hadseregnek kellett átadni.13 ___________________________A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 9 10 11 12 13 MNL BKML VIII. 249. b. 221/1919. Uo. 229/1919. Uo. 216/1919. Uo. 153/1919. XLI1—XLIII-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1918-19., 1919-20. tanév. Szerk.: Kerekes József és Bíró Adám. 1920. 5-10. 233
