Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Németh László iskolaszéki tag gyermeke példáján keresztül akarta jellemezni az oktatás helyzetét Kecskeméten, 1920. január 19-én kelt levelében:

„Kisfiacskám jelenleg IV. elemi osztályba jár, de ez a fiú még nem ismeri az osztályfőnökét. Halász Géza tanító úr pedig se nem beteg, se nem lelki- ismeretlen tisztviselő. O mindaddig, amíg a szénszünet el nem kezdődött, a városi hatóság által hivatalosan más célra vétetett igénybe. Osztályában minden héten más helyettes volt. Ilyen módszer mellett elképzelhetjük annak a

4. osztálynak a helyzetét, amely jövő évben középiskolába van hivatva lépni. Ilyen körülmények között, mint szülő, méltóan kérdezhetem, mikor lesz már vége a tüzelőhiány szünetnek, és fél esztendő után megismeri-e a kisfiacskám az osztálytanítóját? Hazánk szomorú állapota között kétségbeesve látom azt is, hogy a városi hatóság nemhogy visszaadná az iskolákat rendeltetésüknek, hanem újabb és újabb célra rendezi be azokat. Mély tisztelettel kérem a tekintetes iskolaszéket, hogy hivatásához képest szíveskedjék városunk oktatásának ügyét kezébe venni, és mindent megtenni arra nézve, hogy iskolába feladott gyermekeink számára azonnal nyíljanak meg az iskolák, s a jövőben sem a tanítók, sem az iskolai termek ne használtassanak más célokra, mint amelyekre azok rendelve vannak.”14 Tajthy Margit tanítónő levele szintén jól jellemezte a viszonyokat: „A tekintetes népiskolai felügyeleti igazgató úrnak bátorkodom tudomására adni, hogy az úrréti iskolát nem látogatják a növendékek. Egynéhány szülővel beszéltem, és felszólítottam őket, hogy küldjék a gyermekeiket az iskolába, de kijelentették, hogy nem hajlandók küldeni, mert az ősszel beruháztak, és akkor tüzelőhiány miatt nem jöhettek, most pedig a ruha hiánya és a mezei munka miatt nem küldhetik őket iskolába. Sőt a mostani időben egyáltalában nem is jöttek iskolába.”15

A Tanácsköztársaság bukását követően a közhangulat helyi szinten is erősen a kommunisták ellen fordult, így a szülők több esetben elkezdtek szervezkedni a proletárdiktatúrával esetlegesen szimpatizáló tanárok ellen. Gömöri József ballószögi lakos és társai azt kérték, hogy Faragó Mihály volt tanítót állásából mentsék fel, s helyébe Virágh László nyugalmazott tanítót nevezzék ki. Faragó Mihály a Tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartása miatt államellenes izgatás vádjával börtönbe került, így Ballószögben nem volt tanító. „A helybeli tekintetes Törvényszék a börtönben lévő vádlott és nagyon bűnös tanító felett rája nézve akár kedvező, akár kedvezőtlen ítéletet hozzon, egyik esetben sem kívánjuk, hogy újra elfoglalja az iskolát, és a már úgyis elhagyott és kiürített tanítói lakást, mert mi szülők, hogy gyermekeink

Tóth Szilárd_________________________________________________________________________________

14 MNL BKML IV. 1907. Kecskemét Város Községi Iskolaszékének iratai (a továbbiakban: IV. 1907.) 26/1920.

15 MNL BKML VIII. 249. b. 207/1920.

234