Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Tóth Szilárd 10,8%, a külterületen pedig 17,9% volt az analfabéták aránya 1930-ban. (Az országos arány 9,6%, az egykori törvényhatósági városok együttes aránya pedig 5,0% volt.) Tanulmányomban a kecskeméti községi népiskolai tanulók két világháború közötti helyzetét mutatom be. A tanulmány elején 1918-ig foglalom össze a város oktatástörténetét, a kecskeméti iskolaszék működését, illetve a népiskolai tanulók helyzetét, ezt követően levéltári forrásokra támaszkodva az 1919 és 1939 közötti időszak sajátosságait elemzem. A tanulmány megírásához alapvetően levéltári dokumentumokat használtam fel. Feldolgoztam többek között a Kecskemét Városi Elemi Népiskolák Felügyelőigazgatóságának iratait, a községi iskolaszék iratait, illetve a helyi népiskolákról írt éves jelentéseket, illetve több esetben bevontam a helytörténeti és az országos kitekintésű szakirodalmakat is. Igyekeztem számos, eddig kevéssé kutatott dokumentumot feldolgozni, hogy ezek alapján árnyaltabb képet kaphassunk a kor iskoláinak, népoktatásának problémáiról. A vitathatatlan országos eredmények - a Klebelsberg-féle tanyasi, elemi népiskolák számának és infrastruktúrájának növekedése, - mellett, igyekeztem megvilágítani a szegénységből, a város kiterjedt külterületéből, a zsúfoltságból adódó nehézségeket, problémákat is. így kitérek vázlatosan a bel- és külterületi iskolák különbségeire, az iskolai struktúra kiépítésére, fejlesztésére, az iskolaépületek felépítésére, állagmegóvására, oktatási- és nem oktatási funkcióira, az iskoláztatással, létszámmal kapcsolatos adatokra, a tanítás rendjére (fél- és egész napos oktatás), az iskolák napi működésére, a tanítók és iskolaszolgák feladataira, a koedukációra, külön fiú- és lányosztályok problémáira, a fegyelmezéssel kapcsolatos kérdésekre, a testi kényszer alkalmazására, az oktatott tantárgyakra, az iskolai oktatási eszközökre, a tankönyvekre, étkeztetésre, ruházkodásra, az iskolába járás nehézségeire (tüzelőhiány, tanszerek hiánya, zsúfoltság, távolság stb.), a korabeli betegségekre, a felmentések különböző okaira, az iskolai segélyakciókra, a működés során felmerülő gondokra és hiányosságokra, a tanítók és a szülők, valamint a tanítók és a gyermekek kapcsolatára, a tanulók szociális, egészségügyi, tanulmányi helyzetére, a korabeli családi élet sajátosságaira, a tanév rendjére, a főbb iskolai ünnepekre, az iskolák és az egyházak kapcsolatára, a tanulók köztéri viselkedésének kérdéseire, a korabeli ifjúsági szervezetek működésének bemutatására, a tanulók tanórán kívüli, mégis iskolához köthető kötelezettségeire, a szülők és tanítók közötti főbb konfliktusokra, a tanulók munkavégzésére (családi gazdaságban mezőgazdasági munka, cselédség stb.), illetve a munkavégzés tanulmányi kötelezettséggel való összeegyeztethetőségének nehézségeire. 228
