Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A kecskeméti népoktatás története 1918-ig A dualizmus korában Kecskemét - 1870-től törvényhatósági jogú város - látványos fejlődés színtere volt. A korábbi birtokszerző politika folytatásával, a város tulajdonában lévő területek - bérletek és parcellázások formájában történő - értékesítésével teremtették elő a városfejlesztéshez szükséges ősz- szeget. A kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra nagyarányú fejlesztése és termékeinek világhírűvé válása is erre az időszakra esett. A századforduló táján épültek ki a kereskedelmi forgalom szempontjából nélkülözhetetlen helyiérdekű vasútvonalak, és ekkor hozták létre a helyi ipari üzemek jó részét, köztük a konzervgyárat. Az 1880-as évektől folytak azok a nagy városrendezési munkák, amelyek a mai napig meghatározzák Kecskemét belvárosának arculatát. A falusias külsejű városközpont két- három évtized alatt teljesen megváltozott. A századforduló látványos eredményei közé sorolhatók a ma is fontos szerepet betöltő szecessziós stílusú középületek mint a városháza, a Cifrapalota vagy az Iparos Otthon. A századforduló éveinek sokirányú fejlesztése a város kulturális intézményhálózatára is hatással volt. Ekkor jött létre a könyvtár, a levéltár, a múzeum és a müvésztelep. A dualizmus évtizedeiben a város az oktatási intézmények közül elsősorban az elemi iskolák fejlesztése terén tett jelentős előrelépést. A 19. század utolsó évtizedeiben megépült három belvárosi kerületi népiskola,1 valamint a máriavárosi, a Mátyás téri és a Kurucz téri iskolák megépítésével megteremtették az elemi és polgári iskolai oktatás magasabb színvonalához szükséges feltételeket. Ezzel párhuzamosan több iskola felépült Kecskemét tanyavilágában is. A legtöbb gond éppen itt merült fel. 1855-ben az akkor létrehozott 10 tanyai elemi népiskola még elegendőnek bizonyult az ott lakók gyermekei számára. A következő évtizedekben azonban a Kecskemétet övező tanyavilágot jelentős mennyiségi és minőségi változás jellemezte. Újabb és újabb területeket vettek művelés alá, kisbirtokosok és kertészek százai kerestek megélhetést és állandó lakóhelyet a városon kívül. A magas gyermeklétszám és a tanyai lakosság gyarapodása állandóan újratermelte a város iskolafejlesztési gondjait. Ez idő tájt - mint azt a bevezetőben is megjegyeztük - Kecskemét az ország második legnagyobb területű települése volt. Ekkor még Pusztaszeren is volt birtoka a városnak, az ott lakók számára is Kecskemét gondoskodott 1 Az I. kerületi iskola ma: a Pállasz Athéné Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskolájának korábbi épülete a Budai utcában, az ún: „Sárga iskola”. A II. kerületi: a Kecskeméti Belvárosi Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája a Hoffmann János utca 8. szám alatt, a III. kerületi iskola: a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola a Katona József tér 14. sz. alatt. 229
