Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Gyenesei József: „A MAGYARORSZÁGI ZENEI ÜGYEK REFORMÁLÁSÁNAK TERVEZETE” M. Bodon Pál memoranduma a hazai zeneoktatás átalakításáról (Forrásközlés)
Gyenesei József A lapról éneklést előreláthatóan háromévi képzés után minden gyermek megtanulná, s további foglalkoztatásuk karénekművek betanításával történnék. Erre a pontra később fogok rátérni. Az énekoktatás eme tervezete a zeneiskola legbensőbb munkáját is igen közelről érinti. Eddig elsősorban a szülő anyagi helyzetétől és kultúrigényétől függött, hogy gyermekeit hangszeres zene tanulására fogta-e vagy se[m]. Ha a zeneiskolának módjában lesz minden 7 éves gyermek zenei képességeiről, mielőtt még a zeneiskolába beléphetett volna (az alsó korhatár ugyanis a 8-ik év), feltétlen biztonsággal meggyőződnie, ez az állapot nagyrészt megszűnnék, mert a szülők társadalmi helyzetétől függetlenül, tisztán a tehetségre való tekintettel lehetne kijelölni, kik legyenek hangszertanulásra felveendők. Az így kiválogatottak közül a szegény sorsú gyermekek zenei képességei fejlesztésére, a tandíjmentességen kívül, egyéb támogatással is utat kell nyitni: hangjegyek díjtalan kölcsönzésével; a vonós és fúvós hangszerek tanulására vállalkozóknak hangszerkölcsönzéssel; a zongora tanszakra jelentkezőknek pedig gyakorlási alkalom fokozottabb biztosításával. (A kecskeméti zeneiskolának 7 zongorája áll eddig díjtalanul a zongoranélküliek rendelkezésére, azonban máris oly nagy az intézetben gyakorlók száma, hogy egy-egy növendékre hetenként csak 3 óra gyakorlási idő jut.) A tervem szerinti énektanítással a legtágabb értelemben vett népművelést lehetne végezni, az utóbb említett lehetőség pedig a demokrácia tehetségérvényesülési alapelvének zenei vonatkozásban való megvalósulását jelentené. Miután e kérdés túlnő a városi kultúrpolitika keretein, s úgy anyagi, mint kulturális szempontból állami feladattá válik, maga után vonja a kecskeméti városi zeneiskola államosításának kérdését, melyet ha felvetek, rá kell mutatnom az ország összes vidéki zeneiskoláinak közös bajaira, s azért mindannyinak államosítása országos érdekből egyformán fontos volna. Közös bajokat csak egyféleképp lehet orvosolni. Ezelőtt 22 évvel, mikor a kecskeméti városi zeneiskola az államsegélyt elnyerte, a V. K. M. 73.819/1897. sz. leiratában megkívánta, hogy új állások betöltésénél a zeneiskola az orsz[ágos], zenetanárvizsgáló-bizottság előtt képesítő oklevelet nyert zenetanároknak másokkal szemben előjogot biztosítson, s hogy tantervében a magasabb művészi tanulmányokra előkészítés szempontjából az Orszfágos]. M[agyar], Kirfályi]. Zeneakadémia tanítási rendszeréhez alkalmazkodjék, gondoskodva ez által egyúttal arról is, hogy a zeneoktatásügy egységes alapon létesítendő szervezetének keretébe annak idején minden nagyobb nehézség nélkül beilleszkedhessék. Az államsegély kiutalása az összes magyarországi zeneiskolák részére ugyanezen alapelvek szerint történt. 222
