Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Gyenesei József: „A MAGYARORSZÁGI ZENEI ÜGYEK REFORMÁLÁSÁNAK TERVEZETE” M. Bodon Pál memoranduma a hazai zeneoktatás átalakításáról (Forrásközlés)
1 M. Bodon Pál 1913-ban kidolgozott egy tervezetet a kecskeméti zeneoktatás gyökeres átalakítására, amely elfogadásra került, de végül a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg.6 Most ismertetendő munkaanyagában az 1913-as tervezetben szereplő elképzeléseket ismételte meg országos szintre kiterjesztve, amely szerint a nép- és középiskolai zeneoktatás feladatát az általa képzetlennek ítélt énektanítóktól a zeneiskoláknak kellene átvenniük. Ily módon - fűzte tovább gondolatait a kecskeméti zeneiskola direktora - nem a szülők anyagi helyzete és kultúrigénye határozná meg, mely gyerekek juthatnának el a zeneiskolába. Fentiekhez hozzátette azt is, hogy a tehetségesnek mutatkozó gyermekeknek természetesen az alapképzés után hangszeres zenetanulásban kell részesülniük. Kiállt amellett, hogy a szegény sorsú növendékeket ebben minden eszközzel támogatni kell. „A tervem szerinti énektanítással a legtágabb értelemben vett népművelést lehetne végezni, az utóbb említett lehetőség pedig a demokrácia tehetségérvényesülési alapelvének zenei vonatkozásban való megvalósulását jelentené.”7 Ez utóbbi gondolatnál érdemes egy pillanatra megállni. Nem szükséges komolyabb zeneelméleti felkészültséggel rendelkeznünk ahhoz, hogy felismerjük, az itt papírra vetett elképzelések lényegét tekintve azonosak Kodály Zoltán húszas években megfogalmazott zenepedagógiai alapelveivel, aki M. Bodon Pálhoz hasonlóan a világ jobbá tételében a zenének meghatározó szerepet szánt. „A mainál különb emberek, különb társadalom nevelésére irányuló törekvés a zenei ügyek kulturális, társadalmi és közgazdasági vonatkozású kérdéseinek megoldása nélkül hiányos maradna. A nevelés minden tényezőjét át kell itatni a reformeszmékkel, mert csak így nyerhet létjogosultságot s fejlődést biztosító belső tartalmat az »életre nevelés« jelszava” - fogalmazta meg M. Bodon Pál 1919-ben.8 _„A MAGYARORSZÁGI ZENEI ÜGYEK REFORMÁLÁSÁNAK TERVEZETE" - M. Bodon Pál memoranduma a hazai zeneoktatás átalakításáról A magyarországi zenei ügyek reformálásának tervezete Összeállította: Bodon Pál A kecskeméti államilag], segélyezett városi zeneiskola igazgatója A magyarországi s különösen a színmagyar alföldi városok zenekultúrája igen szűkre szabott keretek között mozog: a honoráciorok9 s a vagyonos középosztály egy töredéke tartotta fenn eddig, s ennek következtében a fejlődés görbéje csak igen lassan emelkedő ábrát mutat. 6 Sajnos, ennek az 1913-as tervezetnek eddig nem sikerült a nyomára bukkanni. 7 MNL BKML IV. 1908. b. 8573/1919. 8 Uo. 9 Honorácior (lat.): értelmiségi, tisztviselő réteg. 219
