Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
Kőfalviné Ónodi Márta Évek óta nagy gondot okozott azonban az a tény, hogy a félegyházi gimnáziumban nem működött főállású tornatanár. Akik az 1890—1913-ig terjedő időszakban a testnevelést tanították (Beke Lajos, Porst Kálmán, Pál Károly, Szalay Gyula) - bár volt tornatanítói képesítésük - csak mellékesen, fő tantárgyaik tanítása mellett végezték ezt a munkát. A tény, hogy mind a négyen latintanárok voltak (ketten magyart, ketten pedig történelmet tanítottak még), mindenképpen érdekes, de nem lehet túl messzemenő következtetéseket levonni belőle a latin és a testnevelés tanításának esetleges kötelező kapcsolatáról. Porst Kálmán igazgatósága alatt érlelődött meg az igény egy önálló tornatanítói állás megszervezésére. Mivel korábban maga Porst Kálmán is tanított testnevelést, igazgatóként valószínűleg hatékonyabban tudta képviselni a sport érdekeit. Az 1913/1914-es tanévben Tábith M. Jenő ideiglenes tornatanár tanította a testnevelést minden osztályban, és ő vezette a játékdélutánokat is, tehermentesítve így Szalay Gyulát és Porst Kálmánt.54 A tantestület azonban nem sokáig érezhette megoldottnak a tornatanítás problémáját, mert az ideiglenesen alkalmazott Tábith Jenő a tanév végén, 1914 nyarán megvált az intézettől. Helyére szeptember 1-jei hatállyal Zentay-Zubek Mihály okleveles főgimnáziumi tornatanítót nevezték ki. Azonban - önhibáján kívül - ő sem jelentkezhetett szolgálattételre, mert a háború kitörése miatt már augusztus elején ezredéhez kellett bevonulnia. Óráit szeptember és október hónapokban Szalay Gyula és Porst Kálmán látták el, novembertől pedig egy miniszteri rendelet felfüggesztette a testnevelés tanítását.55 Mivel Zentay-Zubek Mihály a háború egész ideje alatt tényleges katonai szolgálatot teljesített, ezekben a tanévekben továbbra is Porst Kálmán és Szalay Gyula tanította a testnevelést a gimnáziumban, ami a felsőbb éveseknél utóbb már katonai kiképzéssel is párosult.56 A világháború nemcsak a testnevelést mint tantárgyat hozta nehéz helyzetbe, de megakasztotta az addig eredményesen működő tornakor munkáját is. Pedig az előző, 1913/1914-es tanévben a kör dísztagjává választották a fentebb már említett Varga Béla birkózót, sőt a tornászás terén való ismeretek 54 Mikor az újonnan létesített tornatanítói állást meghirdették, először Szőts László okleveles főgimnáziumi tornatanár, nyugalmazott m. kir. honvédfőhadnagy kapott kinevezést, aki azonban nem foglalta el a posztot, mert az államnál nyert alkalmazást. Az állást - újbóli meghirdetés után - Tábith M. Jenő algimnáziumra képesített okleveles tornatanítóval töltötték be, akit köteleztek arra, hogy 6 hónap alatt szerezze meg a főgimnáziumi képesítést, addig csak ideiglenesen alkalmazták. Állását 1913. november 1-jén foglalta el. „Az újonnan fölállított tornatanítói tanszékkel a tanári testületnek egy régi vágya és kívánsága teljesült s a tornatanítás önálló tanerő kezébe került.” Értesítő - Főgimnázium 1913/1914. 75-76. 55 Értesítő - Főgimnázium, 1914/1915. 65. 56 Értesítő - Főgimnázium, 1915/1916. 12-13.; 1916/1917. 6-7.; 1917/1918. 10-11. Az 1914-1918 közötti gimnáziumi testnevelés-oktatásról lásd részletesebben: KŐFALVINÉ ÓNODI Márta, 2015. 208
