Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
_L gyarapítására előfizettek az Ifjúsági Testnevelés című hetilapra, azon kívül a tagok közül sokan a Sporthírlapot is olvasták.57 A tornakor működését az első világháború kitörésekor felfüggesztették, és évekig nem is tevékenykedett, valamint a tornaszertár sem gyarapodott.58 Annál nagyobb változást jelentett azonban, amikor a háború után elfoglalta állását a még 1914-ben kinevezett tornatanár, Zentay-Zubek Mihály.59 A két világháború között végig ő tanította a félegyházi gimnáziumban a testnevelést, és ez az időszak méltán tekinthető az intézmény sporttörténete egyik legsikeresebb szakaszának. Zentay-Zubek Mihály tevékeny, agilis személyisége60 éppen megfelelt a diáksporttal, illetve annak irányításával szemben az első világháborút követően támasztott, újólag formálódó magasabb, miniszteri szintű követelményeknek. A polgári életviszonyok nehézségei, a trianoni sokk okozta gazdasági, politikai és tömeglélektani katasztrófa árnyékában ugyanis nemzetmentő reménysugárként villant fel a testkultúra kibontakoztatása. A testnevelés és a sport az iskolai élet és a szórakozáskultúra perifériáiról elkerülve a kulturális felemelkedés, a „magyar feltámadás” lehetőségévé vált, valamint burkolt katonai képzést is jelentett.61 Helyi szinten a főgimnázium tornatanára meg is tett minden tőle telhetőt, hogy a testnevelést propagálja, fontosságát hangsúlyozza. Feltűnő az iskola két világháború közti, Zentay- Zubek Mihály nevével fémjelzett korszakában a sportélet sokszínűsége és sokrétűsége. Bevezette és rendszeressé tette a tanév végén, májusban a városi sportpályán megrendezett nyilvános tornaünnepélyeket, melyek egyrészt jó alkalmul szolgáltak a tanulók ügyességének, tornázási képességének bemutatására, másrészt a meghívott környékbeli vendégiskolák (pl.: helyi tanítóképző, szentesi főgimnázium) szereplése elősegítette a baráti együttműködés és A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG 57 Értesítő - Főgimnázium, 1913/1914. 35-36. 58 Értesítő - Főgimnázium, 1914/1915. 27.; 1915/1916. 27., 48.; 1916/1917. 22.; 1917/1918. 16., 19. 59 Az eredetileg Zubek Mihály néven született testnevelő tanár egy későbbi névváltoztatás után Zentay Mihály néven szerepelt, a félreértések elkerülése miatt a Zentay- Zubek Mihály elnevezést használjuk. 60 Félegyházi működése során titkára volt a Kiskunfélegyházi Sport Clubnak, a helyi Gazdaifjak Testedző Egyesületének művezetője, a városi Korcsolyázó és Labdázó Egyesület választmányi tagja, a Reménység Vasutas Sport Egyesület torna szakosztályának kiképzője is volt. A helybeli úri kaszinó, a Magyar Vívómesterek Országos Egyesülete, az Országos Középiskolai Tanáregyesület, a Testnevelési Tanárok Országos Egyesülete is tagjai között tartotta őt számon. 61 A trianoni békediktátum jelentősen korlátozta Magyarországon a katonai kiképzés lehetőségeit. A sportmozgalom volt az egyetlen eszköz arra, hogy a fiatal fiúk erős, edzett, de a katonai alapokat is ismerő hazafiak legyenek, akiket egy esetleges újabb háború során be lehet sorozni. A korszakban hozott sporttörvény is erőteljesen magán hordozza a militarizmus jegyeit. L.: KUN László, 2000.; KOVÁCS Klára, 2012. 209
