Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG

A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG

Az 1910/11-es tanév fordulópont az iskolai sport életében, részben azért, mert ekkor került sor egy nagyobb beruházásra a tornaszerek tekintetében (emelhető vasbetétes korlát, diszkosz, mászópózna-készlet, gyűrühinta, amerikai nyújtó, mászókötél, ugródeszka, zsámoly, svédpad, gerelyrúd stb.),50 részben pedig azért, mert a tornázás intenzívebb művelése végett (két évvel megelőzve az ezt ösztönző miniszteri rendeletet)51 ebben a tanévben alakították meg az iskola tornakörét. A tornakor céljául a „tornázás intenzívebb művelését” jelölték meg, a kör alapszabályát az illetékes minisztérium is jóváhagyta. A tornakor elnöki tisztét az iskolaigazgató, Porst Kálmán, vezető tanári tisztét pedig Szalay Gyula töltötte be, ők foglalkoztak testnevelés-tanítással a gimnáziumban. A körnek tagja volt az összes felsőbb évfolyamú tanuló, és a kör „tiszti kara” (ifjúsági elnök, titkár, pénztáros, szertáros, előtornász, csapatkapitány stb.) is a diákok közül került ki.52 A kör intenzívebb munkát csak a megalakulást követő évben tudott kifejteni. Ekkor a kör hetenként, olykor kéthetenként tartotta összejöveteleit, csütörtök, illetve szombat délutánonként 3 és 5 óra között, a diákok vagy a szabadban, vagy a tornacsarnokban „gyakorolták magukat csapattornában és játékban”, Barátságos mérkőzéseket játszottak a helyi állami tanítóképző intézet, a kecskeméti állami főreál- és felsőkereskedelmi iskola, valamint a ceglédi állami főgimnázium ifjúságával. A tornakor eredményes működését mutatja, hogy az iskola diákjai 1912-ben az országos atlétikai versenyről három éremmel tértek haza (diszkoszvetés, súlylökés, 100 yardos futás); a pécsi kerületi szertornaversenyről 14 érmet és két oklevelet hoztak haza. Szintén az 1912-es év sikerei közé tartozott, hogy ebben az évben Varga Béla, a félegyházi gimnázium egykori, 1907-ben érettségizett tanulója - immár mint orvostanhallgató - a stockholmi nyári olimpián Magyarország képviseletében birkózásban harmadik lett.53

50 Értesítő - Főgimnázium, 1910/1911. 53*54. A beszerzés több mint 800 korona értékben történt, ami az addigi kb. 2200 koronás felszereléshez viszonyítva igen jelentősnek számított. Az 1910/11-es tanévben történt szertárgyarapítás után évekig nem fejlesztették a sporteszközállományt, mert nem volt rá pénz, ezt a jelentős beszerzést kellett törleszteni, pl.: az 1914/1915-ös tanévben is 150 koronát fordítottak ilyen célra. Értesítő - Főgimnázium, 1914/1915. 33.

51 A minisztérium 155 956/1912 sz. rendelete, mely országszerte a középfokú iskolákban tornakörök alakítását rendelte el, a félegyházi gimnázium tornakörét már munkában találta. Értesítő - Főgimnázium, 1912/1913. 31.

52 Értesítő - Főgimnázium, 1910/1911.72.

53 Dr. Varga Béla (1889. július 2. - 1969. április 3.) Kiskunfélegyházán született, itt is érettségizett, majd Budapesten orvosnak tanult, 1914-ben végzett sebészként. Eredményes birkózó volt, az 1912-es stockholmi olimpián 3. helyezést ért el. L: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. Internet: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ ABC16241/16419.htm (Letöltve: 2013. december 12.)

207