Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
ugyanaz a személy oktatta ezt a tárgyat.24 A helyi algimnáziumi tornatanítás első, Osza György nevével fémjelzett korszaka viszonylag eseménytelenül telt. A diákok mind a négy évfolyamon heti két órában tanultak testnevelést, ám az éves óraszámnál az egyik tanévben csupán 27 óra szerepel, ami vagy arra utal, hogy még ekkor is, egy évben csupán 13-14 héten tartották meg a tornaórákat (valószínűleg szeptemberben, illetve a melegebb tavaszi, nyár eleji hónapokban, amikor szabad ég alatt végezhették a testgyakorlást), vagy egy speciális állapotot jelez, ebben a tanévben hunyt el ugyanis Osza György.25 Az elvégzett tananyag jellemzően szabad- és rendgyakorlatokból állt, eszközökkel és eszközökön való gyakorlatokkal kiegészítve, „ oly módon beosztva, hogy minden egyes órában a tanulók egész teste igénybe” legyen véve.26 27 Az 1880-as évek elejétől szabályozták a mulasztások igazolását és figyeltek a testnevelés után átmelegedett diákok egészségére is: „A 10 percnyi óra közökben a tanulók mozoghatnak, társaloghatnak, vizet ihatnak, kivéve a torna óráról jövőket. Amely tanuló a tornázás és éneklés alól fel akarja magát mentetni, a városi kerületi orvostól tartozik igazolványt hozni."21 Osza György tananyagfejlesztésben is jeleskedett, hiszen „Tornatanítási jegyzetek” címen tankönyvet is írt.28 Osza György tornatanár halála után a város meghirdette az algimnáziumi tornatanári állást, de senki nem jelentkezett a kedvezőtlen feltételek miatt: ugyanis évi 200 forint fizetésért nemcsak a gimnáziumban, de a népiskola felsőbb osztályaiban is kellett volna testnevelést tanítani. (A minisztérium már 20 évvel korábban, 1868-ban is évi 300 forintos fizetést irányzott elő a vidéki gimnáziumok testneveléstanárai részére.) A város a sikertelen pályázat után módosított a feltételeken: évi 300 forintot kínált csupán a gimnáziumi tornatanítás ellátásáért. így már elvállta az állást 1888 őszén Szabó Mihály népiskolai tanító,29 aki állását egészen 1904-ig, haláláig töltötte be. Az 1891/92-es tanévben nyílt meg a félegyházi gimnázium ötödik osztálya, ezzel elkezdődött az algimnázium főgimnáziummá fejlesztése. Az ötödik osztály testnevelés tananyaga már magasabb szintű volt, mint az alsóbb osztályoké. A szokásos szabad- és rendgyakorlatok mellett szertorna is szerepelt: „hossz-, mély- és magasugrás ugródeszka nélkül, a korláton, mérleg és üléscserék lengés közben,”30 Két év múlva már hét évfolyam 24 MEZŐSI Károly, 1960. 85.; A kiskunfélegyházi városi kath. algymnasium értesítője. Közli az intézmény igazgatója. (A továbbiakban: Értesítő - Algimnázium.) 1874/1875-1891/92. 9. 25 Értesítő - Algimnázium, 1887/1888. 55. 26 Értesítő - Algimnázium, 1876/1877. 12. 27 Értesítő - Algimnázium, 1882/1883. 19. 28 Értesítő - Algimnázium, 1883/1884. 25. 29 Értesítő - Algimnázium, 1888/1889. 39.; MNL BKML V. 171. a. A közgyűlés 1888. október 21-i ülésén hozott 191/1888 sz. határozata. 30 Értesítő - Algimnázium, 1891/1892. 28. Kőfalviné Ónodi Márta _________________________________________________________________________ 202
