Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG

járt a gimnáziumba, a hetedik osztály tornatanítását az újonnan érkezett dr. Beke Lajos (bölcsészettudományi doktor) vállalta magára, aki a történelem- és latintanári képesítése mellé szerezte meg a tornatanítóit is.31 A következő tanévtől kezdve ő felelt a négy felsőbb évfolyam (V-VIII. osztályok) testneveléséért. Újításként ekkor kerültek be a „felsősök” tananyagába a játékok: a „lapdázás” és a „társas játékok”, egy évvel később pedig a téli korcsolyázás. Erre az időre tehető a gimnázium tornászainak első nyilvános fellépése is. 1894-ben majálissal egybekötött tornaünnepélyt rendeztek a városi lövöldében,32 a következő évben pedig részt vettek a besztercebányai tornaversenyen. „Intézetünk ez évben szerepelt először más intézményekkel egybevetőleg. 29 tornásszal jelent meg a besztercebányai kerületi tornaversenyen. Igen hiányos torna-fölszerelésünk mellett babérokat nem arathattunk, de még azt csak nem is remélhettünk. Sikeresebb volt a torna-verseny ránk nézve már ott, hol a tömegesebb együttműködés az irányadó. A fiúk megjelenésükkel mindenütt rokonszenvet keltettek, a fölvonulásukkal és a szertornázásukkal némi dicséretet is szereztek s végre 10 tanuló a kötélhúzásban való együttes erőkifejtésével főgymnasiumunk részére elismerő oklevelet is hozott haza. A torna-versenynél nagyobb jelentőségű az azzal összekötött nyolcznapi kirán- dulás.”33 Ahogy ez a fentiekből is kitűnik, a tanári kar csupán azért ragaszkodott a félegyházi fiúk részvételéhez a versenyen, hogy ott a diákok látóköre szélesedjék, és bennük a tornázás iránti kedv fokozódjék. Hasonló motiváció miatt utazott fel Budapestre a millennium évében, 1896. június 1-jén nyolc félegyházi diák és két tanár, hogy részt vegyenek az országos torna versenyen. A 200 méteres futásban eredményesen szerepelt az iskola egyik tanulója, ezüstéremmel térhetett haza.34 Az 1896/1897-es tanév végén, június 20-án több mint 60 diák és szinte az egész tanári kar Kecskemétre utazott, az ottani kerületi tornaversenyre. Az itt elért eredményről nincs információ, a krónikás viszont fontosnak tartotta megemlíteni a félegyházi fiatalok egyenruháját (fekete színű, vörös zsinórzattal és vörös övvel díszített egyenruha), valamint hangsúlyozni a csapat kitűnő magatartását, „rendszeres iskolázásra valló” fegyelmezettségét, ügyességét. Mivel a gimnáziummal egy épületben működő állami tanítóképző is képviseltette magát a kecskeméti versenyen, valamint a városi előkelő körök előszeretettel kultiválták ekkoriban a vívást, magától adódott az ötlet, hogy a két intézmény közösen rendezzen Félegyházán torna__________A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG

31 A kiskunfélegyházi városi kath. főgimnázium értesítője. Közli az intézmény igazgatója. (A továbbiakban: Értesítő - Főgimnázium.) 1893/1894. 30., 47.

32 Értesítő - Főgimnázium, 1893/1894. 22.

33 Értesítő - Főgimnázium, 1893/1894. 7., 26.

34 Értesítő - Főgimnázium, 1895/1896. 60.

203