Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG Osza György nem könnyű körülmények között kezdte meg működését a városi algimnáziumban. Nem elég, hogy eleinte díjazás nélkül tanította a testnevelést, a rendes tanárrá való kinevezésére is várnia kellett,20 21 22 ráadásul a gimnázium eszközparkja is hagyott kívánnivalókat maga után. Az iskola még 1872 őszén is híján volt a legelemibb tornafelszereléseknek, ahogy ez egy, beszerzéseket sürgető levélből is kiderül, melyben a következőket igényelték: „a tornászat kézi eszközei; tornagyakorlatok alkotmányai; leng- és ugrási készülékek; mászó-, hágó- és függeszkedö gyakorlatokhozi készülékek; hinták; nyújtók; ugróbak; ló."1' Az 1870-es évek elején tényleges testnevelés csak jó időben és csak a szabadban folyhatott, hiszen az igazgató márciusban arra kérte a városi elöljáróságot, hogy javíttassa meg és pótolja a hiányzó és „rongált állványokat”, hogy a tornatanítás a lehető leghamarabb megkezdődhessen, valamint sürgette „az előadásokra alkalmas helyiség” minél előbbi elkészítését, illetve utalt arra is, hogy a tornamester „nem csak nyáron, hanem télen is tartozik legalább theoretice tanítani.”11 A város továbbra is spórolt a tornatanítás költségeivel, így csak csekély részét szerezte be az Osza György által 1874-ben kért felszereléseknek: csupán egy függőnyújtó, egy faló, egy ruhatartó fogas és 50 db tornabot szerepelt a beszerzési listán, holott a tornatanár szerint többek között szükség lett volna még ugrómércére (deszkával, zsinórral), létrahintára (összekötve kengyellel), súlyzókra stb.23 Az algimnáziumi testnevelés-oktatás csak 1876 után változott meg, mikor is a Csongrádról Félegyházára áthelyezett tanítóképző a gimnázium épületére húzott emeleten kapott helyet, és a számukra létesített téli tornatermet a gimnazisták is használhatták, annál is inkább, mivel mind a két tanintézetnél 20 A tornatanításért 1871-ben sem kapott jutalmat, rendes tornatanárrá pedig csak 1873 májusában nevezték ki, akkor is jóval kevesebb fizetést kapott az előirányzottnál, csupán évi 200 forintot. MNL BKML V. 142. b. L. 36. F. 1. Cs. 6. Sz. 45. Osza György 1871. augusztus 3-án kelt levele; MNL BKML V. 142. a. A képviselőtestület 1871. október 22-én hozott 1871/94. sz. határozata; MNL BKML V. 171. b. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Közgyűlési iratok 1872-1950 (a továbbiakban: V. 171. b.). L. 36. F. 2. Cs.17. Sz. 35. Szabó Ferenc igazgató 1873. május 12-én kelt levele; MNL BKML V. 171. a. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Közgyűlési iratok 1872-1950 (a továbbiakban: V. 171. a.). A képviselőtestület 1873. május 18-i ülésén hozott 1873/77. sz. határozata. 21 MNL BKML V. 174. b. Kiskunfélegyháza Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok 1872-1893 (a továbbiakban: V. 174. b.). L. 36. F. 2. Cs.l 1. Sz.8. Szabó Ferenc igazgató 1872. november 27-én kelt levele. 22 Teoretice: elméletileg, elvileg. MNL BKML V. 174. b. L. 36. F. 2. Cs. 12. Sz. 47. Szabó Ferenc igazgató 1873. március 18-án kelt levele; MNL BKML V. 171. b. L. 36. F. 2. Cs. 17. Sz. 35. Szabó Ferenc igazgató 1873. május 12-én kelt levele. 23 MNL BKML V. 174. b. L. 36. F. 2. Cs. 20. Sz. 31. Osza György 1874-es kimutatása a kívánatos tornaszerekről; MNL BKML V. 174. a. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1872-1950 (a továbbiakban: V. 174. a.). A tanácsülés 1874. április 16-án hozott 226/1874. sz. határozata. 201
