Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN

Szabó Attila dunapataji egyosztályos katolikus iskolában a „tanszoba aránylag elég tá­gas és padokkal ellátott" 2S Cegléden a római katolikus, az evangélikus és az izraelita iskolák „külsőleg és belsőleg meglehetős karban" voltak. (A katoli­kus iskolát „számos évekkel ezelőtt, mint védnökség" az uradalom építtette.) Viszont több katolikus és evangélikus iskolánál akadt szép számmal lesújtó vélemény az épületállományról.45 46 Lakon és Úszódon a katolikus iskolaépület rossz, elégtelen, az utóbbi helyen „a lehető legrosszabb állapotú”. Apostagon az evangélikusoké „igen szűkös” Az iskolai épületek zömében oktatás céljára készültek, és csak elvétve (Apostagon, Bátyán, Dunapatajon) fordult elő tan­terembérlés.47 A lelakott és rossz állagú épületek mellett néhány helyen éppen a felmérés előtti években iskolát építettek, az 1850-es években. (Okécskén a református iskola, Abonyban mind a három felekezet iskolaépülete, Rékason „új és czélszerűen berendezett s felszerelt oskolaépület emeltetett". Cegléden az új - emeletes, kilenc tantermes - református iskola a vizsgálat idejére ép­pen az átadás előtt állt.48) A tanév október elejétől a következő év augusztus közepéig tartott, benne két hét húsvéti és két hét aratási szünettel.49 A tanulók az elsajátí­tott ismeretekről egy évközi és egy tanév végi „vizsgálaton” adtak számot. Nagykőrösön 1860-ban a népiskolai választmány elrendelte, hogy a hatéves gyerekeket április hóban írassák az iskolába, mert az eddigi szokás szerint „a szülök akkor adták fel gyermekeiket, amikor akarták, akkor vonták el az isko­lától, amikor jónak látták". Egyébként a hatéves fiúkat már tavasszal beadták az iskolába, mintegy az iskolai élethez való „beszoktatás” céljából. A tanítási órák mennyiségét egyedi módon állapították meg, ami például a kecskeméti izraelita iskolában heti 33 órát tett ki, de Újkécskén „taníttatik hetente 26 óra".50 Az iskolai mulasztásokról vegyesen nyi latkoztak a községek vezetői. Az általánosnak mondható, hogy a tanoncok iskolalátogatása a téli hónapokban rendszeres, azonban a „nyár bekövetkeztével a nagyobbak a mezei gazdaság­nál használtatnak,”51 A törvényi rendelkezések szerint a hiányzások szigorú büntetéseket vontak maguk után, ezért többnyire a nem igazolt mulasztásokért „a szabályszerű mulasztási díjak megvétettek".52 A legsúlyosabb problémával 45 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 130. 46 Uo. 44., 210., 330. 47 Uo. 44., 50., 130. 48 Uo. 20., 69., 229., 252. 49 A nagykőrösi református iskolában 1860. augusztus 10-én volt az év végi „közvizsga”. Ugyanakkor a lányok vizsgáját már megejtették húsvét előtt, mert „azok kukoricave­téshez és libapásztorságra úgy is szétfutottak'’. ZOMBORY Dániel, 1933. 120. 50 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 321.; PÁSTHY Károly, 1899. 38. 51 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 28. 52 Hartai evangélikus iskola. HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 187. 18

Next

/
Thumbnails
Contents