Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN
1 szolgáltak. (Nagykőrösön a református iskola tanítói közül Győrfy László 53 év, Szabó Sándor és Vargha István 50-50 év, Szinok Sándor 48 év, Hajdú László 45 év munka után ment nyugállományba.)40 A felügyeletet az „oskolákra” a helybeli lelkészek és esperesek, valamint az egyházi elöljáróság iskolafelügyelői bizottmánya végezte. Rékas község jegyzője ennek lényegét világosan leírta: „a helybeli főtisztelendő plébános úr, mint egyházi felügyelő [...] a nép oktatását s neveltetését az oskolában buzgó lelkiismeretességgel hajtja és hajtatja végre”.4' A nagykőrösi református iskolák példájával illusztrálva, az itteni egyház kebelében működött Filó Lajos lelkész elnökletével egy népiskolai választmány, amely 1860-ban teljes intézkedési jogosultságot kapott. A választmánynak tagja volt a népiskola igazgatója is, aki - mint „közvetlen felügyelő” - nem tanító, hanem a nagykőrösi líceum tanára volt. Megbízatása szerint feladatul kapta, hogy „igyekezzék a népiskolai nevelést és oktatást a tanítóképző intézeti nevelés és oktatással összehozni”. Vezetésével havonként tartottak tanítószéki értekezleteket külön a fiúk oktatói és külön a leányok oktatói részére. Ezekben az években fő feladatként az egységes tanterv összeállításán fáradoztak. Kecskeméten a katolikus iskolánál 1859-ben hasonlóképpen szerveztek önálló igazgatói feladatkört, amelyre Bobori Károly káplánt nevezték ki.42 A többnyire vályogfalú és nádtetejü iskolaépületek43 vegyes képet mutatnak az elöljárók jelentései alapján. A református egyházak esetében általában pozitív vélemények olvashatók: „igen jó helyzetbe, jókarban, [...] tűrhető karban, [...] csín és rend tekintetéből kielégítők, a jelen időszak igényeinek megfelelő”. Erre az általánosításra azonban rögtön rá is cáfol az anyagiakban gazdag kálvinista Nagykőrös református iskoláinak a helyzete. A központi fiúiskola öt osztályát régtől fogva a gimnázium földszintjén, jó körülmények között helyezték el, de a többi hét egyosztályos (tanítói lakással is rendelkező) iskolaépület sok kívánnivalót hagyott maga mögött. Az egyik legkirívóbb példa, hogy a gyerekek „ csupán korcsmaszerű X lábú padok”-on ültek, a tanítók az ablakpárkányon írtak, mert nem volt asztaluk. Az iskolaépületek fűtésére a tanulók naponta behoztak „egy-egy darab fát, vagy letaposott, kockára darabolt marhatrágyát, melyből nem ritkán a tanítói lakást is fűtötték”. A katolikus iskolák közül a német településeken nem volt panasz az épületekre.44 Császártöltésen „egy cserépre fedett, két tágas tanteremmel ellátott” épületben tanult 180 „tanonc”. Hajóson az iskola a „legjobb karban van”. A _________________________________________ ________________PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN 40 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 69., 70.; ZOMBORY Dániel, 1933. 49., 50. 41 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 252. 42 PÁSTHY Károly, 1899. 32. 43 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. paasim. 44 Uo. 97., 156. 17
