Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN
Szabó Attila 8 reformáta és 2 evangélikus vallásfelekezeti tanítók mindegyike pedig félfél telki állománnyal s ennek megfelelő legelöilletménnyel javadalmaztattak". Továbbá a ceglédi katolikus iskola hat tanítójából ötnek a bérét a helyi közalapítványi uradalom, a hatodik tanítója bérét pedig közösen fizette az uradalom és a katolikus egyházközség. Egyes katolikus iskolák - jelesül Apostagon, Császártöltésen, Szentbenedeken, Tasson - a felsőbb egyházi hatóságaiktól rendszeres támogatást kaptak.33 Nagykőrösön pedig a 90%-ban református többségű mezőváros tartotta fenn a katolikus iskolát. Tanulónkénti tandíjról csupán Csanádon (% pesti mérő zab, egy csirke), Kishartán (7, illetve 20 krajcár) és Szentbenedeken (1 véka árpa, 16 új krajcár és 1 csirke) nyilatkoztak.34 Néhol a szorgalmas, szegény tanulókat alapítványok segítették, mint a kecskeméti katolikus iskolában Czollner Mihályné alapítványa, vagy a törteli katolikus iskolában „jobb tanuló szegény fiúk” részére létezett három alapítvány.35 A tanító bérezése — a kor gyakorlatának megfelelően - zömében természetben történt. Ennek értéke „a szabad lakáson, a fűtésen, a terményeket készpénzre redukálván" széles skálán, évi 95 osztrák értékű forinttól36 5 3 0 forintig terjedően, mozgott. A példa kedvéért nézzük meg Juhász Jánosnak, a ceglédi katolikus iskola „III. osztálybeli tanítójának” éves fizetését: 175 forint 35 krajcár készpénz, 1 öl széna, 1 öl szalma, 20 pozsonyi mérő kétszeres, 6 pozsonyi mérő tiszta búza, 12 pozsonyi mérő árpa, 12 akó bor és 4 öl fa.37 K. Máthé Ferenc református tanító éves fizetése Csanádon „25 Ft készpénz, 16 pesti mérő rozs, 8 pesti mérő zab, 50 font só, 4 icce vaj, szalonnára 6 Ft, 12 font faggyú, 4 akó bor, 8 öl lágyfa, 2 székéi széna, 'A telek élvezete, mit a község műveltet, mindegyik iskolás gyermektől 'A pesti mérő zab és 1 cifráé” javadalmakra rúgott.38 Cegléden a tanítók ,fél telki állománnyal és ennek megfelelő legelőilletménnyel” is javadalmaztattak, Szalkszentmártonban pedig a tanítók fizetésére 48 hold föld állt rendelkezésre.39 Tanítónők alkalmazása ritkaságszámba ment. A 191 tanító közül Kecskeméten mindössze egy katolikus és egy református „nevelőnő”, Cegléden az egyik leányosztály vezetője említhető, illetve az abonyi katolikus iskolában Lovassy Sándor „II leányosztály tanítójának [...] neje’" - aki fizetést kapott „kézimunka” címén. A tanítók általában hosszú szolgálati éveket töltöttek hivatásukban. Nem ritkán fél évszázadot, sőt azt meghaladó időt 33 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 44., 97-98., 282., 304. 34 Uo. 93., 187., 282. Pesti mérő: 93,7 liter, véka: Vi pozsonyi mérő (31,25 liter). 35 Uo. 315. 36 Osztrák értékű forint: 100 krajcár, 1858 és 1892 közötti ezüstalapú pénz. 37 Pozsonyi mérő: 62,53 liter, akó: 60 icce (50,36 liter), öl (itt köböl): 6,815 mD, icce: 0, 84 liter, font: 0,56 kg. 38 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 93. 39 Uo. 69., 70., 93., 274. 16
