Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN

PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN

Az iskolák „az illető vallásközösségek által tartattak fenn’'.11 Ennek fedezete az „évenkénti egyházi költség” cím alatt kivetett egyházi adó volt, továbbá egyes helyeken felhasználták a hívek „kegyes” adakozásait is.27 28 Bár az iskolák egyházi fenntartásban működtek, az önkormányzatok, uradalmak, köz- vagy magánalapítványok is komoly részt vállaltak az iskolai költségek fedezésében. Bár iskolai alapítvány a települések többségében nem létezett, de azért akadtak kivételek.29 Vadkerten mind a négy iskola növendékei kaptak iskolai könyvekre alapítványi támogatást. Apostagon a „katolikus iskolát a váci püspök és káptalan, a tanítói fizetést illetően pedig a magas cs. kormány által az iskolai épületek segíttettek." Császártöltésen és Szentbenedeken is előfordultak érseki és káptalani rendszeres évi támogatások. Tasson a katolikus iskola érseki támogatással működött, „mivel a helybeliek a legnagyobb részben szegények s cigányok."

Kecskeméten speciális helyzetűnek számítottak az'ún. „pusztai népiskolák”.30 Az óriási tanyavilágban a város tíz népiskolát (iskolaépület híján magánházaknál) szervezett, és anyagilag fenntartotta, „a felekezetek felügyelete és vezetése alatt". A lakosság vallási arányainak megfelelően hét katolikus és három református tanító látta el az oktatási, nevelési feladatokat. A városi és egyházi vezetés bölcsen tudomásul vette, hogy a pusztai iskolaév csupán „késő ősztől kora tavaszig” tart. Egyébként a pusztai iskolaköteles korosztálynak csak töredékét érinthette ez az üdvös oktatási kezdeményezés, ugyanis az egyes „iskolák” létszáma csupán 11 és 66 fő között mozgott. A következő két évben még két iskolát létesítettek. Kalocsán a város külső részein, a „szállásokon”, 15 iskolában összesen 1054 gyerek tanult, átlagosan egy helyen hetven fővel.31

Nagykőrös város a református elemi iskolának évi hatezer, a katolikus iskola két tanítójának évi hatszáz forintot biztosított. Wáldecz Mihály orvos a református tanítói fizetések „javítására tett” 300 forintot, Gerecze Kopa Mihály a református leányiskola céljára hagyományozta házát, a szegény fiúdiákok könyvjutalmazására pedig Sygray István és Péczely Szabó Györgyné Lessi Szabó Zsuzsanna ajánlott fel pénzt. Cegléden „a fennálló és még ezentúl felállítandó iskolák alapjául [...] a legelő elkülönítési egyesség- ben a közalapítványi uradalom részéről 500, a város részéről hasonlóképpen 500, tehát 1000 1100 négyszögöles holdak32 adományoztattak, a 6 katolika,

27 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 44., 156.

28 Uo. 266., 282.

29 Uo. 44., 97-98., 274., 282., 304., 336.

30 PÁSTHY Károly, 1899. 38-39.

31 CHEMAT1ZMUS, 1860.

32 Hold: 1100 négyszögöl (0,3954 hektár).

15