Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN
Szabó Attila vezérelv, miszerint „a fiúk és a leányoknak együttléte akadályozza a kellő fegyelem megszilárdulását”.21 Tehát hiába volt a nagyobb helyeken négytanítós iskola, a nemek szerinti elkülönítés miatt ez két (fiú) - két (leány) évfolyam szerinti tagolást jelentett.22 Egyosztályos kis iskolákon kívül, vegyes osztályokat - bizonyíthatóan - a hajósi (négy évfolyamos) katolikus iskolában, az apostagi és dunaegyházi (két évfolyamú evangélikus) iskolákban és az izraelita iskolákban találunk. Markánsan szembetűnő továbbá, hogy az iskolás fiú- és a leánygyermekek pozíciója korántsem volt egyenlő, ugyanis a négy-, illetve ötosztályos képzésben csak fiúk vehettek részt. Már maga a református népiskolai tanrend eleve különbséget tett azzal, hogy a fiúk részére öt évfolyamú, a leányok részére négy évfolyamú osztályok szervezését írta elő. A 71 népiskolából 53-ban a tanítási nyelv bizonyosan magyar volt. 18 iskolában - a lakosság etnikai összetételéből adódóan - valószínűleg magyarral vegyes más (5 német, 2 tót, 1 német-tót, 2 illír és 8 héber-német) nyelven folyt a tanítás. Az oktatás nyelvéről egyébként csak néhány esetben történt említés23: Császártöltésen és Bereden „az iskolagyakorlat magyar és német nyelven adatik elő". A dusnoki katolikus iskolában magyar és illír, valamint német „kisebb mértékben taníttatik". A „német lakosságú” Nádudvar iskolájában német anyanyelvű, sziléziai származású tanítók működtek. A vadkerti evangélikus iskolának két német és egy tót anyanyelvű tanítója volt. A kiskőrösi evangélikus iskolában egy magyar osztály mellett négy „magyar-tót vegyes”24 osztályt szerveztek. A katolikus iskolák közül öt (három német és két illír), a református iskolák közül egy német, az evangélikus iskolák közül egy német, két tót és egy német-tót tartozott a nem magyar anyanyelven oktató intézmények közé. Az izraelita iskolákban az oktatás nyelve magyar-héber- német lehetett.25 Ez utóbbi iskoláknál ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az izraelita közösségeknél ezekben az években zajlott a nyelvi asszimiláció országszerte.26 21 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 130. 22 Kiskőrös mezővárosban az evangélikus iskola öt osztályából csupán egy - „a magyar nemzeti fiú és leány” osztály - volt vegyes. HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 200-201. 23 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 56., 97., 130., 142., 200-201., 224. 24 „Nagyobb fiúké magyar-tót vegyes”. „Nagyobb lányoké magyar-tót vegyes”. „Kisebb fiúké magyar-tót vegyes”. „Kisebb leányoké magyar-tót vegyes”. HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 200-201. 25 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 201. 26 Kecskeméten 1861-ben váltották a tanítás nyelvét németről magyarra. PÁSTHY Károly, 1899. 38. 14
